José Saramago

1993

Részletek

22.

És mivel az antik istenek meghaltak haszontalanok lévén az emberek
       másakat fedeztek fel amelyek szükségtelenségük révén léteztek
       mindig rejtetten

Mind közül az első a hegy volt mert ő
       legmagasabb csúcsával tartotta meg az ég súlyát

Ugyanazt az eget amelyben a régi istenek lakoztak letűnt időkben
       és ahol apáktól fiúkig megvetették az embereket mert
       megvetés volt rájuk kényszeríteni az üdvözülést saját
       emberségük ellenében

A második isten a nap volt mert megtanította újra felfedezni
       a kereket habár voltak törzsek amelyek a holdat imádták
       ugyanezen okból

Ezek aztán fogyó vagy félhold éjszakáin
       szemlesütve jártak

Bizonyítva hogy mindig mindegyik törzsnek megvan a kedvelt istene
       és nem valamely másik

Ám az új mitológia erre korlátozódott mert volt egyszer
       egy ember aki felmászott a hegy csúcsára és látszott akkor
       hogy egymagában megtartotta az eget

És egy másik megragadta a kerekeket amik a nap és a hold voltak
       és elhajította őket olyan messzire hogy már nem ragyoghattak

Végérvényes isten maradt csak a folyó mert az emberek megmerítik
       benne kezüket s arcukat és csillagok gyúlnak szemükben
       amikor felállnak

Miközben a vizek a maguk részéről szállítják az égbe s a napba
       ha létezik a könnyek s a veríték sós forgószelét

S a zöld növények amelyek a vízben élnek megborzongnak
       a széltől amely azt az emberi szagot hozza feléjük amihez a föld
       még nem szokott hozzá


24.

Egyetlen fegyver sem hacsak a fák legalsó ágairól nehezen letört
       faragatlan husángok nem
       hacsak a folyóágyakból fölszedett görgetett kövek nem

Egyetlen óvó védelem sem hacsak az éjes éj nem hacsak hegyszoros
       árnyéka nem ahol a törzs lopódzott hosszú kígyó módra
       kúszva

A mechanikus farkasoknak ott nem volt elég helyük hogy megtámadják
       az embereket látni lehetett két magas és zengő bérc között hogy harcolt
       egy igazi kánya egy mechanikus sas ellen és legyőzte azt

Mert a sas csak arra volt beprogramozva hogy az emberekre támadjon
       ahogyan történt az elefántokkal is amelyek dühödten trombitáltak
       a szurdok szűk bejáratánál ahová nem fértek be

És mindez még akkor történt amikor a számítógép összeköttetésben volt
       a mechanikus állatokkal

Haszontalanokká váltak miután megszakadt az összeköttetetés megsemmisültek
       a zuhanás után amelyek repültek mozdulatlanok
       amelyek a földön kificamodtak és az oldalukra dőltek

Hét éjjel tartott a menetelés a hegyi labirintusokban hét nap
       aludt a törzs és mások akik csatlakoztak barlangokban
       hol néha felfedeztek festményeket miken emberek harcoltak
       állatok és más emberek ellen

A nyolcadik nap pirkadatkor a nap a síkságon érte őket s láttak
       négy lábán állni egy oroszlánt mozdulatlan

Szikkadt szárnyukkal verdesve két igazi holló tépdesett belőle
       holt bőrcafatokat látni engedve így a belsőségek és a szervek
       mechanikus voltát és sötétlő drótok csomóját akárha egy
       elkorhadt szívet

Akkor a törzsek visszahúzódtak ismét a hegyszorosba az estét bevárni
       s néhány ember lemásolta egy barlang falára az oroszlánt
       s röptükben a hollókat háttérben egy várossal fegyverben


25.

Habár már rengeteg idő telt el hogy nem születtek gyermekek
       de teljesen el nem veszett a feledés homályában egy termékeny világ emléke

És történt hogy néhány megállapodottabb törzs újra felfedezett bizonyos
       mágikus praktikákat melyek réges-rég letűnt korokból jöttek

Ezért futtatták a megművelt földeken a menstruáló nőket hogy
       a lábuk szárán végigcsorranó vér a földet
       az élet vérével és ne a halál vérével itassa át

Mezítelen szaladtak ők nyomot hagyva mit férfiak vigyázatosan földdel
       fedtek be hogy egy cseppet se száríthasson fel a már
       ártalmas napfény melege

S az egyik napon a messzeségből érkezett egy várandós asszony aki szinte
       mindenórás volt és azt kérte engedjék meg neki hogy ott szülhessen

Mindazonáltal gyönyörű volt a megszületendő gyermek és anyjának
       a legjobb kunyhót átengedték és a két legtapasztaltabb asszony maradt
       mellette hogy segítsék majd a szülés folyamán

De még mielőtt világra jött volna a gyermek a törzsből egy kiválasztott férfi
       testileg egyesült a várandós asszonnyal

Ilyen módon minden ott azon a helyen vette kezdetét és nem másutt
       azokkal az emberekkel s nem másokkal épp a jelennel s a jövővel
       nem pedig a múlttal

Néhány nap múltán született egy gyermek és egykori mélabús ünnepek
       következtek és minden asszony várandósnak mondta magát

De a gyermek anyja eltűnt azon az éjjelen miközben messze
       onnan a hegységen átkelt törzsek a síkságon elkezdtek
       mozgolódni a város felé amely fegyverben

Bernát Éva fordítása

José Azinhaga Golega Saramago portugál író, az idei Nobel-díjas, 1922-ben született Ribatejo-ban. Elsősorban prózaíróként tartják számon, költészete nem annyira közismert. Az 1993 című verses műve hátborzongató, sok helyütt ironikus látomás az emberi természetről, civilizációról, annak lehetséges megújulásáról. Saramago a történelmi látomások, nemzete sorskérdéseinek írója. Magyarul megjelent művei: Kőtutaj, A kolostor, Vakság.