Anna Ahmatova


* * *

Huszonegyedike. Éjszaka. Hétfő.
A főváros ködsejtelem.
Költöttem egy semmit sem érő
verset arról, hogy van szerelem.

Kit restség, kit unalom áltat –
elhitték, sőt követik:
félik a búcsút, légyottra várnak,
megéneklik szerelmeik.

De csendesség szállja meg nyomban,
kinek feltárult a titok.
Én rájöttem akaratlan,
és azóta beteg vagyok.

* * *

Nincs mód, hogy maradhass élve,
a hó örökre beföd.
Huszonnyolc szurony éle,
sortűz, lőfegyver öt.

Szeretőmnek jaj de keserves
varrogatnom ezt a ruhát.
Az orosz föld a vérbe szerelmes,
követelgeti áldozatát.

* * *

Halált mondtam kedveseimre,
el is pusztultak sorra mind.
Ó jaj nekem! Sírjukat, íme,
megásták az én szavaim.
Mint ha friss vér melege szállong,
s már köröz a varjúcsapat,
szerelmem így küldött rájuk
vadul ujjongó dalokat.

Oly édes a veled-lét, perzsel,
mellkasban a szív – közeled.
Könyörögve kérlek: menj el –
most hallgass, és add a kezed.
Ne tudjam meg soha, hol vagy,
Múzsa, ne szólítsd őt, ha lehet,
hadd éljen, sose-hőse dalomnak,
ne ismerje szerelmemet.






Múzsa



Mintha egy hajszálon függne az élet,
úgy várom jöttét minden éjszaka:
szabadság, hír, dicsőség elenyésznek,
mihelyt megfújja s szól a kis duda.
Végre belép, félrehajtja a fátylat,
rám néz merőn és elindul felém.
Kérdem tőle: ,,Danténak te diktáltad
a Pokol verseit?’’ A válasz: ,,Én.’’

* * *

Tudom én, mi az álmatlanság:
hány ösvény, hány szakadék.
De ma más: patazaj, lovasság,
visszhangzó kürt-szavu ég.
Betérek a házakba – senki.
A bútorok még helyükön.
Fakó árnyakat úsztat a benti
dermedt csendben a tükör.
Az ott Dánia tán a homályban?
Normandia? Itt pedig:
mintha jártam volna korábban…
A múlt éled új kiadásban,
ha már végleg elfeledik?






Puskin



Dicsőség – de vajh milyen áron?
Ki tudja, mivel vásárolta meg
a jogot rá, a módot, a kegyet,
hogy ravaszul tréfát csináljon
mindenből, elhallgassa a lényeget,
és lábat lábacskának tituláljon?…

Halasi Zoltán fordításai



Anna Ahmatova (1889–1965) a XX. század legnagyobb orosz költőnője. Kivételesen egyéni hangú, a kezdetektől kiforrott, megrendítő egyszerűséggel szóló versein nemzedékek nőttek föl. Mandelstam és Paszternak mellett ma is a legnépszerűbb orosz költő.
    Ezek az új fordítások az Európa Kiadónál hamarosan megjelenő bővített Ahmatova-kötetbe készültek.