Bratka László

HÉTPECSÉTES város levéltáraiban

HÉTPECSÉTES város levéltáraiban
valamikor születésük előtt meghagyják
szándéknyilatkozataikat
a szentek, jótevők, nevezetes szüzek,
a gyilkosok, terroristák, a gonoszok.
Hozzászokhattak hát a lakosok
a nagy jövéshez-menéshez,
a szívderítő és botrányos jelenetekhez:
      …a párosával, hármas-négyes csoportokban
      iramodgató süldő angyalok,
      kiknek arcán
      az alkony ikerfénye kél,
      ha egy tétova tekintet mafla kis cicijüknek ütődik;
      az anyák csak befogják gyerekeik szemét, fülét,
      ha a bokor alól kilógó patájú részeg ördög
      fekete heges bíborvörös trágárságba
      bugyolálva utánuk vág egy üres borosüveget.
…Aztán még itt motoszkál fejemben
az a hasonlat is, hogy
„nihilista, mint egy lyukas mogyoró”.
De beléje foglalva kit dolgozzak a versbe
– HÉTPECSÉTES polgármesterét, a városi sírásót,
vagy a Falstaff nevű vízhordó csacsit?
…Hagyjuk! legalább a lehetséges léteket
kitöltő képzeletemet ne abajgassa
az örök recenzióírás miatt
hatalmában tartó babramunka!

Mito-klip

Tölcsér-tömlöce alján gubbaszt embriópózban
      az idők kezdetétől Zungu, az örök rab
Számok és mutató nélküli óralap
      a fölfelé fordított arca
Fölfelé fordított arca a hold tükörképe
      a fekete vizeken
Tölcsér-tömlöce alján gubbasztva zárja el magával
      a fekete vizek útját, Zungu, az örök rab,
      hogy az alvilágba ne zúduljanak
Ha csak egyet moccan! Ha majd kijön az embriópózból –
      ami előbb-utóbb úgyis bekövetkezik.
„Ha csak! Ha majd! Ha-ha-ha!” – röhög az Idő-majom
      a fekete vizek fölött lengve a lián-ingán,
    amelynek másik vége a holdra erősíttetett
A fekete vizek fölött
A fekete vizeken számok és mutató nélküli
      óralap a hold tükörképe
Zungu fölfelé fordított arca
      a hold tükörképe a fekete vizeken