Csoóri Sándor

költő (Zámoly, 1930. február 3.)

Haláltánc-kísérlet


Levél Görömbei Andrásnak



Csodálkozol, hogy élek? Ne csodálkozz!
Életben tart az undorom:
a kitekert libanyakak tollán
átfutó, nyári borzalom
s a vértócsák a városokban,
mesterséges, kis Boszniák,
hol temetőben kel föl a Nap
és ölni tanul a diák.

Hangyák másznak a zászlórúdra,
harsog nekik a zenekar:
Hajrá! hajrá! világcsúcs! éljen!
aki lemarad, belehal.
Vadrózsa-ügynökök lihegnek
pimaszul az arcom előtt,
az édenkertet parcelláznák,
hogy fölújítsák mielőbb.

Oda egy tó! amoda pénzgyár!
mellé kék zászlós kupleráj!
csöcsökből emelt székesegyház,
hol a halál is muzsikál!
s oszlopként áll majd az idő is,
mintha a Világ Fája állna
s bérelhető kígyó sziszeg
a lopakodó elmúlásra.

Zene, zene és ordibálás,
világcintányér, repülők –
száz híd nyög egyszerre fülembe,
száz város harsog ébresztőt.
Nem hallod? egy szájból zuhog
az őrült bűn s az áhitat
s mire kilépsz az éjszakából,
már senki vagy és semmi vagy.

Forog a nyár, forog, barátom,
gazdátlan tűzvész a mezőn,
karolna belém, vinne táncba,
hazug mosollyal, epedőn.
De lépésnyire megáll tőlem,
meglátja, hogy bálvány vagyok
és szemem, mint egy foszforos
szakadék csak ragyog, ragyog.





A Szabad Ifjúság (1953–54), az Irodalmi Újság (1954–55) munkatársa, az Új Hang (1955–56) szerkesztője, később tisztviselő, majd dramaturg. A szellemi és politikai ellenzék markáns képviselője 1980-tól. Kuratóriumi tisztséget viselt az Illyés Gyula, a Nemzetközi Transsylvania és a Hungária TV Alapítványban. A Hitel szerkesztőbizottságának elnöke (1988), főszerkesztője 1992-től, a Magyarok Világszövetségének elnöke 1991-től.
Főbb művei: Felröppen a madár (1954); Ördögpille (1957); Menekülés a magányból (1962); Második születésem (1967); Lekvárcirkusz bohócai (1969); Párbeszéd sötétben (1973); A látogató emlékei (1977); Jóslás a te idődről (1979); A tizedik este (1980); Elmaradt lázálom (1982); Várakozás a tavaszban (1983); Kezemben zöld ág (1985); Lábon járó verőfény (1987); Breviárium (1988); A világ emlékművei (1989); Virágvasárnap (1990); Senkid, barátod (1994); Hattyúkkal ágyútűzben (1994); Ha volna életem (1996); Válogatott versek (1997).
Próza: Tudósítás a toronyból (1963); Kubai napló (1965); A költő és a majompofa (1966); Faltól falig (1969); Utazás, félálomban (1974); Nomád napló (1979); Iszapeső (1981); A félig bevallott élet (1982); Készülődés a számadásra (1987); Nappali hold (1991); Tenger és diólevél I-II. (1994).
Filmforgatókönyvek: Tízezer nap, Földobott kő, Ítélet, Nincs idő, Hószakadás, 80 huszár, Tüske a köröm alatt.
Díjak: József Attila-díj (1954, 1970); Herder-díj (1981); Bibó István-díj (1984); Déry Tibor-jutalom (1987); Fitz József-díj (1989); Kossuth-díj (1990); Eeva Joenpelto-díj (1995); Év Könyve Díj (1995); Károli Gáspár-díj (1997); Magyar Örökség Díj (1997).