Gyöngyössy Imre

filmrendező, költő (1930. február 25–1994. május 1.)

    Alkotásait nagy sikerrel vetítették Rómában, Párizsban, New Yorkban és Chicagóban is – ennek ellenére műveit itthon értetlenség és támadás fogadta. Gyöngyössy Imre külhoni sikerének és itthoni mellőzésének oka valószínűleg ugyanabban rejlik: a művészi „beszédmódot” és a történelemre, a korra való reagálást nemcsak hogy nem tartotta összeférhetetlennek, de mindig is egységként kezelte. Gyöngyössy a mágikus realizmus eszköztárával, a látomás és a valóság szimbiózisával, költői, expresszív képekkel közvetítette üzenetét a történelem üldözötteiről, a kelet-európai történelem zivatarában fennmaradásukért küzdő kis népekről, amelyek morális tartásukkal és hitükkel szegülnek szembe az erőszaknak.
    Gyöngyössy Imre 1930. február 25-én született Pécsett. Gyermekkorát egy Tolna megyei faluban töltötte – az archaikus paraszti világ, az ősi rítusok, a természet és a közösség harmóniájában élő ember itt megszerzett élménye egész életén át elkísérte. Az európai keresztény kultúrát a pannonhalmi bencés kolostorban ismerte meg. 1951-ben az akkori olasz szakos hallgatót egy koncepciós perben összeesküvés vádjával háromévi börtönbüntetésre ítélték: a börtönben fejben írta verseit. Súlyos betegségekkel szabadult 1954-ben. Hamis papírokkal visszatért a (óvárosba, verseket és drámákat írt. 1956 tavaszán felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben filmíró, filmrendező diplomát kapott. A Balázs Béla Stúdió alapító tagja volt. Már első játékfilmjével, a biblikus ihletésű, balladai hangvételű Virágvasárnappal (1968) nemzetközi hírnevet szerzett. A Meztelen vágynak című, 1972-ben készült filmjében a magyarországi cigányság sorsát dolgozta fel. A Szarvassá vált fiúk (1973) és a Várakozók (1975) utáni Két elhatározással című, Kabay Barnával 1977-ben rendezett fekete-fehér dokumentumdrámájával nemzetközi díjak sorát nyerte meg. A film az önfeláldozó anyák előtt tiszteleg. A Jób lázadásában (1982) egy paraszt–zsidó pár győzi le a történelmet a hatalom fölé emelkedő személyiség erőszakkal szembeszálló, morális tartásával – az alkotást Oscar-díjra is jelölték.
    Gyöngyössy Imre életművét 1994. május elsején szakította félbe hirtelen halála.

Haklik Norbert