acél kardjáról vér csepeg, mögötte mord sereg
Az Imódium túlpartján a megvert ellen áll
sikoly, jajszó, halálhörgés a légben messze száll
Spitomin gróf lám sírva szánja eltiport hadát
s nem tudja, lát-e újra még kandallót, bort, dadát
Késett Fevarin tábornok s a felmentő csapat
az erdő mély, oly vad a hegy, a folyó visszatart
Szívében nyílvessző, siet a bús halál elé
míg ezer hős harcolva hátrál Tegretol felé
Lansone hadnagy szól, fiúk, míg tart a lendület
imádkozzanak s küzdjenek, mentsék a lelküket
Ma Zyrtec főterén győztes vad kardtánca tombol
de hegyre föl hadoszlop csak bosszúra gondol
