Jerzy Haraşymowicz

Teréz haja

Megszólal
hajsátra akkora
hogy megszólal

Nem is megszólal – suttog
mikor félénk
suttog a haja

Nem is megszólal – dalol
hajnaltájt a legzengőbb:

Teréz
Teréz
Teréz

Tény hogy dalol
mint a madarak

melyek tiziani színekben pompáznak
mint Teréz haja

Kézen fogva

Szent hite
sarujában csoszog benned
és fogja kezed

Szent hite
fellegeivel övezve
jár a mennyben
mert versben
él már
halhatatlanul

Kézen fogva
vonul veled mindenütt
utcán égen
háztetőkön

Lebeg mint a holdkóros
s feje körül
érzések fehér lepkéi
röpdösnek

Még nem szólalt meg

Még
nem szólalt meg
egyikük sem

Mit is mondhattak volna
tusázott a testük egymással
ádázul bátran

S az egek korsóját
fenékig ürítve
mindent elmondott helyettük
Erosz

Virradat táján

Ágyunk fölött
már csak pihegésünk
fecskeraja szálldos szelíden
suttogással se merem
érinteni a testét
mert
úgy markolják ujjai
most is a levegőt
mint egy meghorpadt kürtöt
és alvó arca
sem támadt még fel

Fénykép

Fénykép fekszik előttem
görög fiú néz rám róla

Körötte forró vágyak
cikáznak mint a hárpiák

S a legfontosabb mégis:
homlokát
gyöngédség
koszorúzza

Cseh Károly fordításai

Jerzy Haraşymowicz 1933-ban született. Műszaki technikumot végzett. 1953-tól jelennek meg versei, első kötete 1956-ban látott napvilágot. Versei a századforduló hagyományaira épülnek, ugyanakkor mérsékelten modernek, és a groteszk hang is fellelhető bennük. A lengyel szerelmi líra jelentős egyénisége, egyik kötetének maga a címe is: Wierse milonse (Szerelmesversek). Az 1970-es évek derekán hagyományos és közérthető költészete, krakkói regionalizmusa igen népszerű. A nyolcvanas évek polarizált irodalmi életében már nemigen találta meg a helyét. Tadeusz Nowakkal, Wislawa Szymborskával és Zbigniew Herberttel együtt nemzedékük egyik legtehetségesebb alkotójaként tartják számon. Nálunk versei antológiákban, folyóiratokban jelentek meg, avatott tollú fordítók tolmácsolásában.