Turczi István

SMS-versek

/LÁSZLÓFFY ALADÁRNAK

Gáz van ebben a nagy nyelvi árvaházban.
Kimaradni e korból, hallgatni teli
torokból, ez maradt üdvösség helyett,
hiába önt el mindent a képzelet.
/²Ha Erdélyeid ormára kiállsz,
legyintesz csak – ultima realitas.


/RESTÁR SÁNDORNAK

ma esőnapot tartunk a költészet zárt
osztályán    no poem no cry   kintről
kelet-európai     vérzene      szivárog
intraveniálunk         /²„pihen az agy
kikötötték benne hallgat a sötétség”
már a rácsot is leszedték         nincs,
nincs, nincs     mibe kapaszkodnunk


/LACKFI JÁNOSNAK

Vagy ma vagy holnap
az ablak magától kinyílik,
apostolok ruháit öltik fel a dombok,
mi színekre, szagokra szorítkozunk,
lassítva nézzük az időt és szőkék
maradunk. /²Onnét már könnyű lesz.
Lehet, hogy nem ma és nem holnap,
de valamikor egész bizonyosan.


/ZSÁVOLYA ZOLTÁNNAK

„Tudatos cselekvés ez itt.”
Akadémiai székfoglalónak unicum laude,
rá a deci votyka, majd fröcsivel
szétcsapatjuk. /²Beüzemelt torokkal
működik jól a Hajnóczy-féle bor-szikvíz
elmélet. Reaktiválunk; megint hozzuk a
figurát. Elszabadul a középkaszt.
/³A nagyvilágon kívül tágasabb. Még
tűnéshatáron innen, de gyorsan tovább.
Óvjon utadon a kimérők istene.


/PRÁGAI TAMÁSNAK

Regényszinopszis: A férfi útra kész.
Hajója már van, tengert keres. Álmában
kalózversek közt repeszt, jó széllel,
a földnek nevezett valami körül. /²Egyre
újabb emberek ugrálnak fedélzetére.
Történetek láncain a horgony is; szem
nem marad szárazon. Pátosz mossa a
partot, lőtávolban kincsek és rableány.
/³Amikor ébred, a mottó már leírva:
„Nem utazunk el.” (Arthur Rimbaud)


/VÉGH ATTILÁNAK

A költő, azzal a gondoló agyával, bölcs
éji nagyvad. A középpontban áll, ahol
minden hat. Ó, de szép is lenne,
kertjében Annává szelidülne a sárkányfog-
vetemény, /²nemlétre szenderülne, ami merő
múlás vagy készen kapott! Hozzá képest a
vers: kis éji zen. Az Egyetlen ép
esztelenség. /³A vers középpontja az a hely,
ahonnan nem árt időben ellépni. Legyen
elég ennyi.