Ozián Judit

Egyszer

Cseresnyés
nyári
kert
imbolyog
kicsit    a
létra
lengén
lomb
takar    a
kemény
mag
messzire
pattan    egy
testvérhármas
dísz
fülbevalónak
kerül

A
negyedik
lépcsőn
hímzett
kötényruhában
húgom    és
én
kirándulós
tányérunkon
cseresnye
egy-
egy
pár
gyümölcs    a
jó
szoros
copffal
együtt
röpked    a
kemény
mag
messzire
pattan
nevetünk

Gyöngyösen

Cüpővel
át
csak
úgy
kökény
szoknyám
suhog
víz
víz
dübörgi
röpke
hullám    s
tornyos
zuhanás
lenn    a
habzó
ég
fönn    a
szikár
föld
szüem
lányosan
gyöngy