Stéphane Mallarmé

Ez a szűzi, szilaj, ez a szép mai nap…

Ez a szűzi, szilaj, ez a szép mai nap
Törné már végre föl, mint részeg szárnyverések,
E fagyba tűnt tavat, hol áttetsző kisértet:
Dermedt röptök raja dereng a jég alatt!

Sejti a hattyu, hogy ki volt, s nincs pazarabb,
Se meddőbb próba, mint az önmentő kisérlet,
Ha nem dalolta meg az élhető vidéket,
Míg villogón a tél pusztája rászakadt.

Nyaka lerázza tán fehér agóniáját,
Mit reá mér a tér, hol tagadása átráng,
De a föld iszonyát nem, hol a tolla rab.

Fantom, kinek helyét önfénye kijelölte,
E hiú számüzés leplét magára öltve,
Gőgös álmába, ím, a Hattyú belefagy.

Timár György fordítása