Korán érő gyerek voltam: már tizenöt évesen a szatíra emlőivel foglalatoskodtam. A gimnáziumi számtanórákon vicces regényt körmöltem az utolsó padban, magyartanár igazgatóm cinkosságával. Tizenhét évesen első díjat nyertem egy novellapályázaton. Ezután P. Katalin néven publikáltam, ő első arám volt, s velem íratta faliújságcikkeit – a negyedik után ki is nevezték személyzetissé. De az én pályám is meredeken ívelt felfelé: előbb házitanító voltam, majd 1951-ben édesapámmal: dr. K. M. nyug. miniszteri tanácsossal kitelepítettek Kunszentmártonba. Ott mint gyárkéményépítő, kazánfűtősegéd, csillés, téglakazalozó, gyapotszedő, aratómunkás, borhamisító, kubikos és malteroslány mértem csapásaimat az imperializmusra. 1953-ban szabadultunk. Ekkortól egyházi adót szedtem a Bp. Vizafogói r. kat. egyházközségnél, és fényképnagyításokkal ügynököltem iparvidékeken, mígnem nagybátyám: id. Magyar Bálint be nem csempészett a Nemzeti Színházba néma szereplőnek (1953–1960). Az első publikációtól számítva már csak tíz évet kellett várnom, hogy Tabi László a Ludas Matyiban közölje második kéziratomat. Lassan elterjedt rólam, hogy bármely témában másnapra szállítok botránymentes kéziratot. Írtam gazdaságpolitikai bökverseket, kacagtató összekötő szövegeket, erkölcsnemesítő publicisztikai szózatokat és kötekedő glosszákat kulturális álproblémákról. 1959-től jelentek meg humoreszkjeim, szatíráim a Ludas Matyi, a Nők Lapja, a Figyelő, a Családi Lap, az Élet és Irodalom, a Rádió és TV Újság, majd a Magyar Hírlap, az Esti Hírlap, a Négy Évszak, a Rakéta Regényújság, az Ötlet, a Hevesi Szemle, a Pesti Műsor hasábjain; az Új Ludasban (1991-tól); a Pesti Viccben (1995-től); az LMLM Magazinban (2000-től). 1961-től lettem a rádió külső, 1963-tól belső munkatársa; műsoraim, jeleneteim, karcolataim, riportjaim, összekötőszö vegeim, konferanszaim azóta rendszeresen hangzanak el. Társzerkesztője voltam harminc rádiós szilveszternek (nem miattam voltak jók) és öt tévészilveszternek (nem miattam voltak rosszak). 1973-tól vagyok a rádió Karinthy Színpadának vezető szerkesztője, 1981-től főmunkatársként. 1974–76-ban egyidejűleg a Vidám Színpad dramaturgja voltam. 1996-tól a Révai Új Lexikona szakszerkesztőjeként is dolgozom, idáig kilenc kötet jelent meg, napjainkban a 11. kötetbe írok. E sorozaton kívül a XX. századi magyar kultúráról kiadott külön kötetben megírtam a Magyar Televízió teljes történetét és a Magyar Rádió 75 évének egyes fejezeteit. A Magyar Rádió Karinthy Színpadán idáig 439, egyéb adásaiban 588 műsort hoztam létre. Kitaláltam egy új műfajt: a mikrofonnal írott riportszatírát, amelyben a tények nem szorulnak kommentárra, önmagukban keltenek humoros hatást. A Magyar Rádió törzsgárdájának örökös tiszteletbeli tagja vagyok, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1962-ben, a Magyar Írószövetség 1995-ben választott soraiba. Karinthy-gyűrűt 1980-ban, Gábor Andor-díjat 1992-ben kaptam, egyszer fölterjesztettek József Attila-díjra, de a listáról az utolsó előtti fordulóban kihúztak. A Magyar Köztársaság tiszti keresztjét 1996-ban kaptam meg. 25 rádiós nívódíjjal jutalmaztak 1965–1998 között. Kétszer nyertem el Az Év Hanglemeze díjat (Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül, 1979; Mezei Mária: A bujdosó lány, 1981). A Rádiókabaré munkatársaként kollektív Pulitzer-díjat is kaptam (2000).
Könyveim: Umbulda. Riportszatíra. (1984); Megkérdeztem a minisztert. Humoreszkek (1985); Kellett ez nekünk? Szatírák, emlékezések (1995); Van elvámolnivalója? Szatirikus riportok (1998); Humorlexikon (2001). Antológiák: Rádiókabaré I. (1975); II. (1978); III. (1984); IV. (1988). Írószemmel (1982). Színházi műsoraim: Kamara Varieté: Pesti álmok (1965); Nem nálunk történt (1966); Gebines varieté (1966). Vidám Színpad: És mi ebből a tanulság? (1966); Made in Hungary (1966); Pénz beszél (1971); Kiskapu (1972); Lassan a Pesttel! (1973); Mesebeszéd (1974); Él még a kabaré? (1975); Észnél legyünk! (1977); Micsoda cirkusz! (1978); Hajrá magyarok! (1982); Volt egyszer egy Vadkelet (1989); Minden kegy elkelt? (1991); Az élettől keletre (1994); Kóserkabaré (1998); Mindenki mondjon le?! (1999); Ezt is túléltük! (2001). Kis Színpad: Naftalin, előjáték (1966); Húszon innen, tízen túl (1968). Kaposvári Csiky Gergely Színház: Jó ez nekünk? (1968). Radnóti Színpad: Ó, Éva, Éva! (1974); Minden másképpen van (1976); Közhelybenjárás (1978); Az öncélú kutya (1979); Kulisszatitkok (1980); Parlament gebinben (1981); Ami a szerepeimből kimaradt (1984). Szentendrei Teátrum: Köz-Társasági huncutságok (1979). Budai Kabaré: Miből élünk jövőre? (1982); Nyomon vagyunk! (1983); Dominó Színpad: Körúti kabaré (1991); Thália Színház: Egy komisz kölök naplója (1994); Mikroszkóp Színpad: Körmendikabaré (1995); Óbudai Társaskör: 90 éves a magyar kabaré (1997). Budaörsi Játékszín: Szerelmeskabaré (1998). Hanglemezek: Null-Nulla (1971); Vujicsics Tihamér. Gálvölgyikabaré (1982); Kazal László (1985); Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem! (1989). Video: 25 éves a Rádiókabaré (1994). Főbb műsoraim a Magyar Televízióban: Szombatesti ultiparti 1–7. (1964, betiltották); A Rádió hullámhosszán érkezett (1966); Tavaszi bezsongás (1967); Közkívánatra (1967); A nagy kombinátor (1967); A vendég: Ruttkai Éva (1968); A vendég: Major Tamás (1969); Más lapra tartozik 1–2. (1970); Szilveszteri kabaré (1970, 71, 72, 76, 93); Humoristák Klubja. Sorozat (1971–72); Majális csak tévékészítőknek (1976); Vidám padlás 1–2. (1977); Mestersége színész: Horváth Tivadar (1988); 40 éves a Vidám Színpad 1–5. (1991); Család ellen nincs orvosság 1–2. (1991); Elvonókúra (1993); Pénz nélkül nem megy (1993); Kulisszatitkok (1993); A tavalyi jobb volt! (1993); Csalafintaságok (1994); Forgácsok (1994); Showbálvány (1997). Főbb rádiós szerkesztéseim: Pesti Dzsungel könyve (1963); Nem az én színpadom 1–4. (1963); Szilveszteri kabarék (többekkel, 1963–92); Sok a szöveg (1966); Más lapra tartozik 1–2. (1966); Karnevál a Parnasszuson 1–3. (1967); A Rádió Kabarészínháza (1969–85); Ez az én színpadom 1–4. (1972); Emlékek útján 1–9. (1972–73); Önkritikus kritikus Ön? 1–2. (1973); A Rádiókabaré Humorfesztiválja (1974, 79, 82, 90); Ez a mi rádiónk! 1–5. (1976); Kabarécsütörtök (1992-től). A Rádió Karinthy Színpadán: Karinthy Frigyes életműsorozat, 1–22. (1973–78, 2002); Karc 1–51. (1975–2002); A magyar humor és szatíra története 1–27. (1977–78); Umbulda 1–11. (1977–79); Ablakon a pénzt 1–3. (1987); Suttyomban 1–3. (1990); Góbéságok 1–3. (1991); A 20. század viccei 1–12. (2000); Karinthy Ferenc, Timár György, Moldova György, Abody Béla, Galsai Pongrác, Goda Gábor, Bálint György, Fekete Sándor, Bárány Tamás, Kolozsvári Grandpierre Emil, Gyurkovics Tibor, Szakonyi Károly, Görgey Gábor, Fehér Klára, Tabi László, Hámos György, Mocsár Gábor, Molnár Ferenc, Peterdi Pál, Gelléri Andor Endre, Száraz György, Móricz Zsigmond, Feleki László, Mikszáth Kálmán, Zilahy Lajos, Kellér Dezső, Békeffi László, Emőd Tamás, Örkény István, Török Rezső, Árkus József, Lengyel Menyhért, Vaszary János, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő, Gábor Andor, Gárdonyi Géza, Bókay János, Antal Imre, Vitray Tamás szerzői műsorai (1973–2000). – Úttörő, DISZ-tag, KISZ-tag, párttag sosem voltam – már nem is leszek –, feddhetetlenségi bizonyítvánnyal rendelkezem.
