Ébert Tibor

Dialógus

    – Én vagyok a pöpö-fiú!
    – Én vagyok a pöpö-lány!
    – Tetszel nekem, sőt mi több, szeretlek.
    – Te is tetszel, és klassz srác vagy.
    Ebből lesz a pöpö-szerelem.
    – Ha nagyon nekidurálom magam: 25000 + 15000 + 32000 + 8000 az annyi, mint 80000.
    – Ehhez én is hozzáteszek 24000-et plusz 16000-et meg a borravalókat.
    Ebből lesz a pöpö-páros.
    – Ha nem vigyázunk, vagy ha akarjuk, vagy ha a háziorvos nem ír fel fogamzásgátló tablettát…
    – Jön majd a pöpöke vagy popi-pöpö, az angyalbögyörős-pöpö vagy anyucika-mini-pöpö.
    – Mindenképpen hintőporos kis pöpö.
    – Pöpö, pöpö…
    A fiú zsebébe nyúl, pénzt vesz elő.
    – Veszek neked egy fagyit vagy cocát vagy pepsit vagy jaffát vagy lángost vagy perecet…
    – Ha mi nyalizunk, az a fagyi-pöpö.
    – Ha mi iszogatunk, hörpölgetünk, az a coca-pepsi-jaffa-pöpö.
    – Ha mi ropogtatunk, az a lángos-perec-pöpö.
    A fiú cipőjére mutat.
    – Ez a csuka-pöpö.
    A lány a táskájára néz.
    – Ez a reti-pöpö.
    Megfogják egymás kezét.
    – Pöpösek vagyunk, csupa pöpö.
    – A villamos, melyen utazom, villamos-pöpö.
    – Busz-pöpö.
    – Az üzemi koszt kaja-pöpö.
    – Ahova pancsizni járok, az a strand-pöpö.
    Egymásra néznek.
    – Utca-pöpö.
    – Presszó-pöpö.
    – Cigi-pöpö.
    – Rúzs-pöpö.
    – Lottó-pöpö.
    – Pöpö-vágyak.
    – Magnó-pöpö.
    – Tévé-pöpö.
    – Frizsi-pöpö.
    – Mobil-pöpö.
    – Suzuki-pöpö.
    – Olaszország.
    – Spanyolország.
    – Görögország.
    Együtt dalolnak.
    – Pöpö, pöpö, pöpö…
    – Pöpöország…
    – Anyucikám a mami-pöpö.
    – Apukám a fater-pöpö.
    – Pöpönek születtem.
    – Pöpöként hamvasztanak el.
    – Pöpö és pöpö élt kétszáz évet legalább.
    – No de pöpö-élet.
    – Életpöpö, életpöpö.
    – A pöpöségemre rátarti vagyok.
    – Azt hiszed, itt maradnék, ha nem lehetnék pöpö?
    – Umbulda-pöpö.
    – Olaj, kefe-pöpö.
    – Ló, nyuszi, pogácsa, kavics-pöpö.
    – Úgy van, pöpö.
    – Büszke pöpö pöpöségünk.
    – Hűségünk is pöpö, pöpö.
    – Ha nem lehetnék pöpö…
    – Eltérítenék egy gépet stukkerral.
    – Oda, ahol pöpök lehetnénk.
    – De gondolom, nincs veszély.
    – Nincs. Jogunk van pöpöknek maradni.
    – A rendőr se bánt.
    – Az önkormányzat sem. Senki.
    – Pöpöidentitás.
    – Pöpööntudat, pöpöazonosulás.
    A fiú elővesz egy újságot.
    – Pöpöújság.
    – Pöpöfilm, pöpöhíradó.
    – Pöpöbumbum, pöpöszexi.
    – Hazakísérlek.
    – De azért ma még nem jöhetsz fel hozzám. Majd holnapután.
    – Jó.
    A fiú elindul jobb felé.
    – Itt nincs kijárat.
    A lány elindul bal felé.
    – Itt sincs kijárat.
    Elindulnak valamerre.
    – Nincs kijárat.
    – Nincs kijárat.
    – Vészkijárat.
    – Vészbejárat.
    – Vészkibejárat.
    – Vészbekijárat.
    – Ki, be.
    – Ki, be.
    – Ki, be, ki, be.
    – Be, ki, be, ki.
    – Kikibe, bebeki.
    – Kikibe pöpö.
    – Bebeki pöpö.
    – Vészkibejárat.
    – Vészbekijárat.
    Körbe-körbesétálnak.
    – Akkor nem mehetünk el innen.
    A lány megáll.
    – Olyan ez, mint a sitt.
    – Sitt-pöpö.
    – Akkor várjunk.
    Leülnek, megmerevednek.
    – Azért holnapután mindenesetre felmegyek hozzád.
    Sziréna hallatszik.
    – Tűzoltó-pöpö.
    – Vagy mentő-pöpö.
    – Vagy rendőr-pöpö.
    – Pöpö…
    A fiú ásít.
    – Azt hiszem, a Grün meg Ostoros nem pöpö.
    – Lehet. Nem tudom.
    – Vészkijárat.
    – Vészbejárat.
    – Ki, be, ki, be.
    – S be, ki, be, ki.
    A fiú ismét ásít.
    – Aludjunk.
    Egymásnak dőlnek.
    – Álmodjunk.
    – Pöpö-álom… pöpö-álom.
    – Egész biztosan pöpö.
    Elalszanak.
                    …
                       …
                          …
                             …