Both Balázs


Balatoni metszet


(Mező Zsuzsának)



halk hullámverés fogad
a habok közt véres sárkányfogak
tojássárga héliumgömb lebeg
lent homokkövek vöröslenek
nem látszik a part a pára
jeleket ír a láthatárra
a fövenyen maszatos kisgyerek
tapicskolja a langy vizet
délben füstízű szél: valahol
halpaprikás leve forr






Ősz


(Anettnak)



mikor az első reggelek ködén
a nyár még tompán átvilágít
távoli fények ragyogják be
a tér gesztenyefáit

mikor nem az a déli napsütés
mely lángot fakasztva árad
hamarosan az északi szél
jelt ad a pusztulásnak

mikor közelít az a néhány nap
mert átalakulnak a kertek
minden amit megszáll az ősz
pőrén szorongva reszket

mikor könnyű halotti máglyaként
mindenfelé levelek égnek
hangtalan válik semmivé
a tárgy a test a lélek






Öt haiku


Tihany


Parton homokkő.
Hullámok közt vöröslő
véres sárkányfog.




Drótsövény


Nap szemezgeti
a vadszőlőt, tűzpiros
levelek közül.




Március


Zsendülő füvek
tenyérnyi körökbe lőtt
zöld nyílhegyei.




Befőtt


Tartósított nyár.
Üvegfényben duzzadó
vérbő eperszem.




Nyugalom


Víztükör villan.
Sirályok hajókáznak
égi habokon.