A létvédelem



    Nem mindegy, mit minek hívunk. Ha valamit elgörbült szögnek nevezünk, a név a kiegyenesítés lehetőségét is sugallja; nagyapáink még éltek e lehetőséggel. Ha viszont szemétnek nevezzük, az felszólítás, hogy dobjuk ki – mi már ezt tesszük. Meglehet, a legtöbb szemetet maga a szemét szó termeli.
    Meggyőződésem, hogy környezetvédelmi törekvéseink kudarca részben a környezetvédelem szóból fakad, s e név jobbra cserélése maga is jelentős környezetvédelmi tett.
    A szó két fő hibája közül az első, hogy hosszú. Hadaró világunkban a környezetvédelem teljes három szótagnyi, behozhatatlan hátránnyal indul legfőbb „ellenfelével”, a gazdasággal szemben. A környezetvédelemről szóló írást a mai olvasó elunja, mielőtt a cím végére ér.
    A másik hiba tartalmi. Környezete csak valaminek lehet, s világos, hogy ez a meg nem nevezett, elhallgatott valami a lényeg, mint az alak-háttér viszonyban az alak. A szó sugallata szerint a környezetvédő sosem a lényeggel törődik, hanem annak lényegtelen hátterével, „környezetével”. A szó teljes üzenete így hangzik: a környezetvédelem mellébeszél; mindig a lényegtelennel foglalkozik, hosszadalmasan, fárasztóan, unalmasan. Nem csoda, ha ilyen tartalmú szóval ritkán sikerül az embereket fellelkesítenünk. Lecserélésére javaslatom: a

LÉTVÉDELEM.

    Ez a szó bezzeg már nem vonszolja magát a lényeg körül! Két szótag terhétől megszabadulva süvít, s középtájt markol meg bennünket. Nyilván lesznek, akik az új fogalmat túl tágasnak és súlyosnak találják, de „zöld” szemléletű embereknek aligha kell bizonygatnunk, hogy magáról a létkérdésről van itt szó, és semmi sem lehet túl erős ennek hangsúlyozására. A fogalom tágassága is előny, mert így a nyelv logikája szerint a természetvédelem, az egészségvédelem, kulturális örökségünk védelme mind a létvédelem fogalmában fut össze, ez lesz az alapjuk.
    A környezet előtag több kifejezésünkben is lét-re cserélhető: a létvédők létvédelmi egyesületeket alakíthatnak, követelhetik a létártalmakról, létkárosító technológiákról, illetve a létkímélő, létbarát termékekről szóló törvényjavaslatok elfogadását – enenk híján az állampolgárok létükben fenyegetettnek érezhetik magukat.
    Baj van az ökológia szóval is. A magyar nyelvben az ö és o magánhangzók összeférhetetlenek egy szóban, nyelvünk az ökológiát mintegy kiöklendezi. Az ökológiával csak több éves megszokás barátkoztathat meg bennünket, ha magát a szót már észre sem vesszük. További hátránya, hogy nem beszélő név, jelentését sem lehet röviden, világosan elmagyarázni, és semmi sem utal a környezetvédelemmel (létvédelemmel) való kapcsolatára. Sok éve töröm a fejem a magyarításán, s itt az ideje, hogy a legjobb ötleteket közreadjam. Ezek:

a LÉTRENDTAN és a LÉTTAN.

    Közös előnyük, hogy világosan kapcsolódnak a létvédelem fogalmához. A létrendtan nagyon jó beszélő név, kis szépséghibája a mássalhangzó-torlódás. A jobban hangzó léttan hátránya, hogy túl közel áll az ontológia fordítására használt lételmélet szóhoz – bár lehet, ez inkább előny. Ajánlom használatra őket, válasszon közülük a gyakorlat.
    Az ökológia szó kettős jelentésű: nemcsak a tudományt jelöli, hanem annak tárgyát is. Főként az -i képzős alakban. Ehhez a jelentéshez telitalálatnak vélem a

LÉTREND

fogalmát. Jól hangzó és sokatmondó, ha létrendi egyensúlyról, létrendi összefüggésekről stb. beszélünk.
    A szavak cseréje persze nem hagyja érintetlenül a mögöttük álló fogalmakat sem. Az újak nem pontosan ugyanazt jelentik, mint elődeik – ez épp az erényük, ezért van szükségünk rájuk. Alkalmazásuk eleinte némi kreativitást kíván a gépies „tükörfordítás” helyett; ez ne riasszon vissza bennünket.
    Az új szavak bevezetését természetesen nem a hivatalos magasságokban kell kezdeni, hanem magunk között. Használatuk nyilván ellenállásba fog ütközni, elsősorban mindjárt a sajátunkba. Valamit új névvel illetni a megszokott helyett: ez mindig a mesterkéltség, természetellenesség érzetét kelti, bármennyire jobb az új név a réginél. Ezt tehát le kell győznünk magunkban.
    Sokkal erősebb lesz a hivatalok ellenállása, és a gazdasági-technokrata elfogultságú médiáé, hiszen nyomban megérzik, milyen hatalmas fegyver került a kezünkbe. Mégis a média lesz a terjesztés legfőbb eszköze. Ha cikket írunk, lábjegyzetben vagy zárójelben tisztázhatjuk az új szavak jelentését; ha interjút adunk, a riporterek rákérdeznek, miről beszélünk, s mire az első tájékozott riporter így teszi fel a kérdést: „A létvédelem ugyebár az, amit azelőtt környezetvédelemnek hívtunk?”, addigra az új szó polgárjogot nyert, s már a rövidsége révén is megállíthatatlanul terjedni kezd.
    Írásomnak nem a bármi áron való nyelvújítás, magyarítás a célja, hanem a létvédelem ügyének leghatékonyabb szolgálata. A lelki akadályok elhárításában remélek segédkezni vele, amelyek közt a nyelvieket a legveszélyesebbnek hiszem. Hiába igyekszünk teljes erővel a helyes irányba, ha mozgásunkat láthatatlan (nyelvi) behúzott fék nehezíti. A sikeres névváltás a féket hajtóerőre cseréli. Remélem, nem túlzott az optimizmusom, de ettől a pár szótól a létvédelem forradalmi áttörését remélem. Egészen más súlyú dolog egy ökológia névre hallgató, homályos és gyanús tudomány(?) téziseivel kerülni szembe, mint a lét rendjével. És aligha akad olyan politikus, a mellékesnek tekintett környezetvédelmi kérdéseket bármily könnyen söpörje is félre, aki meg merné ezt tenni a létvédelmi kérdésekkel is.
    A környezet és a környezetvédelem alapjában elhibázott fogalmak; nemcsak a magyar nyelvben jelentenek gondot. Helyénvaló lenne hát külföldi elvbarátainkat is hasonló nyelvújító akciókra biztatni.
    Ez a névcsere ízig-vérig civil vállalkozás. Valami, amit ténylegesen jogunkban és hatalmunkban áll megtenni, noha nagy hatású – ami pedig a civil szféra lehetőségeit ritkán jellemzi.
    A környezet- és öko- előtagú szavak helyettesítésére az alábbiakat látom alkalmasnak (természetesen a teljesség igénye nélkül):
humánökológia
környezet
környezetbarát
környezetidegen
környezeti állapot
környezeti ártalmak
környezeti jog
környezeti károk
környezeti kérdések
környezeti terhelés
környezetkárosodás
környezetkímélő
környezetpolitika
környezetpusztítás
környezetromboló
környezetszennyezés
környezettudatos
környezetünk állapota
környezetvédelem
környezetvédelmi őr(ség)
környezetvédő
ökológia
ökológiai egyensúly
ökológiai katasztrófa
ökológiai lábnyom
ökológiai összefüggések
ökológiai törvények
ökológiai válság
ökológus
ökoszisztéma
ökoszisztéma
természeti környezet
történeti ökológia
emberléttan, humán létrendtan
világ, természet, létrend
létbarát
helyidegen, létidegen
létállapot, létrendi állapot
létártalmak
létrendi jog, létrendjog, létjog
létrendi károk
létrendi kérdések
létterhelés
létkárosodás
létkímélő
létpolitika, létrendi politika
létpusztítás, létrombolás
létromboló
létszennyezés
léttudatos
létrendi helyzetünk
létvédelem
létőr(ség)
létvédő, létmentő
léttan, létrendtan, ökológia
létrendi egyensúly, létrend
létrendi katasztrófa
létrendi lábnyom, ökológiai lábnyom
létrendi összefüggések
létrendi törvények
létrendi válság, létválság
ökológus
létkör (az ökoszisztéma tagjai)
létrendszer (a szervezet)
természet, természeti környezet
léttörténet (művelője a léttörténész)
    A lét- előtaggal, illetve a létrend szóval olyan kifejezéseket is alkothatunk, amelyeknek nincs korábbi megfelelője. Egy részük a létvédelmi mozgalomban hasznosítható, a többinek pedig a létrendtan vehetné hasznát, akár szakkifejezésként is: lételv (lételvi kérdés); léterő; létidegen; létigenlés; léthatár; létküszöb; létpajzs; létpárti; létrendi előny (hátrány); létrendi lejtő; létrendiség; létrendi stabilitás; létsorvadás; létsüllyedés; léttartalék.
    Beszédes szavak; jelentésüket nem adom meg közelebbről. Legyen ez a bővíthető gyűjtemény közkincstár, amiből ki-ki igénye szerint vehet, s a szavak pontosabb jelentését a majdani alkalmazáskor magának kell megszabnia.

Meszlényi Attila