Azt mondják, a gyermekkorban átélt események maradandó nyomot hagynak a felnőttkor évein.
A nyarat éveken keresztül egy Duna melletti faluban, Zebegényben töltöttem szüleimmel és testvéreimmel. Egy patakparti parasztház egyik felében laktunk. A ház szőlőlugasos tornácán reggelente a háziak friss, hideg tejet adtak. Itt szabadon kóborolhattam a faluban; hajnalban a háziakkal szekéren mentünk ki a határba. Ők a földjükön dolgoztak, én pedig segítettem nekik, amiben tudtam. Ez a falu jelentette számomra a boldogságot, éreztem a természet közelségét, és megtanultam becsülni az itt élő emberek dolgos egyszerűségét. A kitörölhetetlen élmények a főiskola után megjelentek a szobraimban is.
Főiskolás éveimben Borsos Miklós volt a mesterem. Kiváló egyénisége, ízlése, érzékenysége és igényessége a formázásban komoly útravalót adott a pályám során. A főiskola elvégzése után a fát választottam eszközül gondolataim kifejezésére.
Korábban Laborcz Ferenc segítségével ismertem meg ezt az anyagot, a benne rejlő lehetőségeket. Ez a tanárom adott módszert arra, hogyan bontsam ki egy látszatra élettelen farönkből a készülő szobrot. A diófát szerettem meg, mert szép színű, tömör, jól munkálható anyag, noha nagyon kemény. A fa maga segített megteremteni azt a groteszk világot, amelynek kialakításában tömör megformálásra törekedtem. Az idő múlásával a részletek egyre finomabb és gazdagabb kidolgozásban jelentek meg szobraimon.
Egy hosszabb külföldi tartózkodás új élményeket adott számomra, melyek tovább tágították művészetem világát. Párhuzamosan a faragás mellett nagyon szerettem textilképeket festeni és kisméretű grafikákat készíteni.
Minden új szoborral próbáltam gondolatvilágom alakulását, gazdagodását megfogalmazni: kinyíltak a zárt formák, áttöréseket alkalmaztam a fában, levegősebbek lettek a szobrok. A figurális szobrokat felváltották az organikusabb formák.
Sokat dolgoztam, nagyon szerettem faragni; ma már inkább festek és rajzolok.
Főbb egyéni kiállítások: 1977 – Varsó, Krakkó, Przemysl; 1979 – Hamburg, Boglárlelle; 1980 – Budapest; 1986 – Debrecen; 1995 – Budapest.
Főbb csoportos kiállítások: 1965–85 – Kisplasztikai Biennálé, Pécs; 1978 – Szobrászati kiállítás, Budapest; 1979 – Faszobrászat 79, Budapest; 1980 – Hamburg; 1981 – Amszterdam, Veulo; 1987 – Dortmund; 1988 – Faszobrászati Biennálé, Nagyatád; 1994 – Szövetségi Kiállítás, Budapest.
