Füzesi Magda

Tájkép kerítéssel

Vert falak közt hazátlan hazában
az idő mérge lassan felfakad.
Alkonytájt a koszlott Beregszászban
banánt eszünk egy juharfa alatt.

Torzó

A sóhaj hossza másfél méter:
neked épült, orángután
a nyálkás falú tetraéder.

Kihalt az őshonos szivárvány,
piros, fehér, zöld vére hullt,
idegenek álltak a járdán.

Odakünn darás hó szakad,
betekint agyadba a sátán,
kopogtatja a falakat.

Dizájnos sátor a hazád,
csak halvér, amit érte vérzel,
másfél méter, sóhajtanád.
Sóhajtod: csupán másfél méter…

Jóslat a szomorú szemű templom mellett

Ültem a füvek bársonyán
szomorú szemű templom mellett,
mint ki a halálnak korán,
csak hetykén, visszkézből felelget.
Pedig az élet mákonya
pont most fogott meg lépvesszővel.
De nem tudhatom meg soha
mi várna: trónszék vagy vesztőhely.