Hátizsák, mozi, folyóirat

Merészet álmodnak a filmtettesek

    Kolozsvár legelső kőmozija ma elhagyatottan áll. A kopott székeken vastagon ül a por, a kapualjból senki sem mászik fel a gépházba. A mellette levő bérház szecessziós díszítésű felvonójához nincs már minden lakónak elindító, mágneses „sakkfigurája”. Az épület szűk lépcsőin kalózjelmezű, tarka macska üldözi a galambokat. A ház belső udvarát és nyitott folyosóit megüli az elmúlt korok letűnt ragyogásának hangulata. A ház második emeletének saroklakásában talált otthonra egy kis közösség, amelyik mindennap maga elé képzeli a mozi fénykorát: a Filmtett című folyóirat szerkesztősége.
    A kolozsvári székhelyű mozgóképes havilap hat évvel ezelőtt jött létre, egy fiatalok működtette filmklubból bontakozott ki. A kezdetben alternatív tördelésű, rendhagyó formátumú folyóirat sokat vállalt: Erdélyben, sőt egész Romániában nem működött ilyen szakirányú folyóirat sem magyar, sem román nyelven. Elsősorban a formálódó erdélyi magyar filmes szakmának szeretett volna irányt mutatni és fórumot nyújtani, ugyanakkor önálló részesévé is lenni a filmes téren beindult változásoknak. Figyelni akart a romániai és a magyarországi filmes eseményekre, de a nagyvilágból hozzánk szűrődő újdonságokra is – alkotókra, filmekre, rendezvényekre egyaránt. Főképp a fiatalokat akarta megszólítani, de az idősebb nemzedék tagjai is hamar rászoktak az olvasására.
    A kezdeti nehézségek hamar véget értek, az otthoni számítógépes szerkesztést irodai munka váltotta fel, a magánhátizsákos terjesztés pedig szervezettebb – erdélyi és magyarországi – terjesztőhálózatra cserélődött. A lap ma elsősorban alapítványi támogatásból él, de az időnként filmes DVD-melléklettel megajándékozott előfizetőinek és alkalmi olvasóinak a száma egyre növekszik. A Filmtett szerkesztősége viszonylag alacsony létszámú, de állandó szerzői tábora százötven-kétszáz főt számlál. Az indulás óta eltelt hat év alatt a lap jellegzetes négyzet alakja megmaradt ugyan, de formai és tartalmi szerkesztése sokkal kiegyensúlyozottabbá és elegánsabbá vált. Utolsó arculatváltása idén év elején történt, amikor tartalma új rovatokkal is kiegészült. A lap a mély elméletiség és az ismeretterjesztő jelleg közötti határvonalon egyensúlyoz.
    A Filmtett mindig egy-egy ún. nagyinterjúval vagy filmforgatási riporttal indul. A gyakran hat oldal terjedelmű írás mindig újdonságokra, érdekességekre, fontos és aktuális témákra koncentrál. Általában filmes szakembereket, sztárokat, hírességeket szólaltatunk meg – a velük készült, nem magazinos hangvételű beszélgetéseket közöljük. Tematikai szempontból a lap következő oldalai három részre oszthatók. A Filmtett első egyharmada elsősorban elméleti jellegű írásokat tartalmaz: itt olvashatók a Nemzeti filmgyártás című rovat egy-egy ország filmtörténetéről szóló összegzései, illetve a havonta váltakozó témakört feldolgozó tematikus rovat. Ez utóbbi öt-hat írással jár körül egy-egy nagyobb filmes problémát – volt már szó benne a forgatókönyvírás elméletéről és gyakorlatáról, a kolozsvári filmes élet kezdeteiről, animációs filmekről, a film és a különböző rokon művészetek kapcsolatáról. A következő hónapokban filmiskolákról, fantasy-filmekről, illetve magyar filmszínészekről fog szólni a tematikus rovat. Hamarosan megjelenik ugyanitt a nemzetközi filmfinanszírozást, ennek országonkénti jellegzetességeit bemutató új rovatunk is. A lap középső harmada a filmes világ aktualitásaira figyel. Egyrészt fesztiválbeszámolókat tartalmaz – az amerikai Sundance-től kezdve Cannes-on, Berlinen, Karlovy Varyn és Velencén át a budapesti Magyar Filmszemléig, a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Filmfesztiválig és a Csíkszeredába költözött magyar–román dokumentumfilmes fesztiválig, a FILM.DOK-ig. Amerikai filmes jelenségekre is figyel az Amerikai plán révén, és itthoniakra az Erdélyi műhely című rovat által. A folyóirat zárórésze három rovatban közöl kritikákat magyarországi és romániai mozikban a közeljövőben bemutatandó vagy éppen bemutatott filmekről.
    A filmtettes csapat a lapszerkesztésen kívül egyéb „tettek” szervezésével is foglalkozik. Ezek szorosan összefüggenek a szerkesztőségbeli munkával, kiegészítik és érdekesebbé teszik azt.
    A Filmtett és a Duna Műhely minden évben tíznapos alkotótábort szervez Erdélyben. A táborban magyarországi és erdélyi fiatalok kóstolhatnak bele a filmkészítésbe. A táborlakók tevékenysége kilenc csoportban indul – pályázni lehet rendezői, operatőri, vágó, hangtechnikusi, produceri-gyártásvezetői-felvételvezetői, animációs, színész és filmológus csoportba. A csoportspecifikus gyakorlatokkal eltöltött első napok után kisebb stábok alakulnak ki, amelyek kisjáték- vagy animációs filmeket fognak forgatni és utómunkálatokkal végleges állapotra hozni, illetve a filmológusok filmelméleti vagy -történeti előadásokat hallgatnak, kritikaírást tanulnak és tábori újságot szerkesztenek. A végeredmény: egy sereg fesztiválokon és televízióban levetített vagy éppen díjazott kisfilm, valamint egy csomó tartalékolható ismeretség, élmény és tapasztalat.
    Születésnapi ünnepségünknek számít az évente megrendezett kolozsvári mini-filmfesztivál, a Filmtettfeszt, amelyen az adott év legjobb magyar filmjeit vetítjük le az érdeklődőknek. Ennek következő sorozata idén októberre szerveződik. A kisjátékfilmes és dokumentumfilmes műsort esténként nagyjátékfilmek zárják, és a meghívott alkotókkal való beszélgetések mellett a „feszt” egyik csúcspontja a nagy közös tortazabálás.
    A középiskolásokat megszólítandó és a nem(csak) közönségfilmes műfaj iránti érzékenységre nevelendő, a Filmtett vetélkedőt szervez. Ennek második rendezvénye éppen most zajlik. A weboldalunkon kitölthető űrlap kérdéseinek megválaszolásakor bárki bármilyen segédanyagot felhasználhat, és a kétfordulós vetélkedő élőben zajló – már nem „puskázós” – döntőjére könnyedén felkészülhet. Korábbi tapasztalataink szerint az itt versenyző gimnazisták egy része később filmes szakképzést választ vagy rendszeres filmklublátogatóvá lesz.
    A Filmtett filmklubszervező tevékenysége ugyanis nem szűnt meg: tanév közben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székházában keddenként filmtörténeti vetítéssorozatról gondoskodik. A magyar film napja névvel egy másik rendezvényt is szervezünk. Ennek keretében elsősorban olyan romániai városokban vetítünk friss magyar filmeket, ahol szórványban él a magyarság vagy ahol ritkák a magyar kulturális események. A néhány évvel ezelőtti bukaresti helyszín után idén Arad, Szalonta, Beszterce és Zilah került sorra.
    A Filmtett máig is Románia egyetlen filmes témájú szakfolyóirata. A kőmozi tehát a kolozsvári filmes élet egyik középpontja maradt. Talán egyszer feltámad ez a mozi, ahogy még jobban felélénkül az igényes filmek iránti érdeklődés is. Talán a Filmtett játszótárs lehet ebben a folyamatban.

Buzogány Klára,
a Filmtett szerkesztője