Baán Tibor

Matrac

Ferenc Józsefben a Burg
eloltja lámpásait.

a DRÁMA zsigereit visszatömködik
a matracba. jegesednek az ablakok.

Kufstein vára nyöszörög.
nyöszörögnek a SZIKLÁK.
a halál csöndesen lépdel. közeledik majd
visszavonul mikor a kukorékolás bejelenti
a hajnalt. egy ÚJ hajnalt a hajnalok
végtelen sorában. hólepte hajnalt
a kéziratlapon. ide már nem írok.

figyelem a rejtett fények
KINYILATKOZTATÁSÁT
ahogy fölfedezik az aranyozást:
aranyba mártott SZENTEK vértanúságát.

a freskók FÉLMEZTELEN angyalai
nem fáznak most sem. a hideg templomban
a pácbarna padok erdei emlékeiben
szarvasok bőgnek. didergő levélpénzek
INFLÁCIÓJA zajlik. Diána a felhőkön állva
nézi a jelenetet. Szent Antal perselyébe dobálja
filléreit az IDŐ. reszketeg agg.
viaszsárga kézfején kitüremkednek az erek.

a KUPOLÁN beáramló fényben
a főoltár a teatrum sacrum
fokozatosan ÁTszellemül.
s íme elkezdődik a hajnali MISE.
gyónom a mindenható istennek…
a miseruhában NINCS senki.
a miseruha maga a személytelen emberiség.

a harangszó leülepedik a káposztaszagú
udvarokba. gangos házak függönyös
szobáiba. dőlnek a KÁRTYAvárak.
sztálinORGONÁK kertésze a történelem.

orgonák s ORGIÁK találkoznak az
elme repülőszőnyegén. mi írjuk ezt
a forgatókönyvet ezt a mítoszt.
szállnak a kitépett s átírt lapok.
készül a korszak történelemkönyve.

Zeusz BKV-ellenőr. Odüsszeusznak
ma sincs jegye. nem ismeri vörös
vérsejtjei számát. sem a fehéreket.
tudatlan mint egy fehéregér
de van egy szájharmonikája.
ragyog a NAP.