NAPÚT 2007/2., 62. oldal
Tartalom
Csepregi János
Négy ál-limerick
Szauer Ágoston
Vegyeskereskedés • Allé
Novák Valentin
Igazi maszkok
Harminchat álarcot téptél le már,
mit koponyádra varrt Octobrius.
Hány lesz, míg jön életfarsang farka,
s a halál viaszgrimaszos arca…
Hatvan-hetven maszk arccsontod fölött:
üde bőr, majd smirgli, ráncos szattyán.
Sár-naiv és fa-hazug és kő-bölcs –
tied e sürgő karnevál-magány…
Sose tudják aktuális arcod
mi furcsát takar – Istent, lélek-falcot,
bolond-király vagy éppen ez évben,
netán magad csak álarc-idényben?
Ázott papírmasé, fölvarrt mosoly.
Gabonaszáron konkoly-jelmezben
fojtod az életet, vagy indiszkrét
oroszlánként a nő-virágos rét
királyi tereped. Hol sörényben
izzad szalma vitézség, bádog szív…
S a felfordult világ karitatív
veled, mert kincset lel a szegényben…
Harminchat magad-arca leázott…
Mögötted az életfar sallangja.
Ülep-tükör ez – táncvigalomnak.
Ál-arcok, igazi maszkok farsangja…