NAPÚT 2008/2., 86–93. oldal

Tartalom

Müller Katalin
Napkeleti legenda

Hegedős Piroska
Hírességek „meztelenül”

Pető Judit

Groteszk játék

(Der Staat kann nur so vollkommen sein, wie der Bürger, der ihn trägt.)
Az állam csak olyan tökéletes lehet, amilyenre a polgárok érdemesítik.
                            Friedrich Schiller

Szereplők
Teóry	az állam
Teóryné	a felesége
Diktúr	a pénzember, diktátor
Gorilla 1, Gorilla 2	Diktúr emberei
Bárányúr	a kisember
Bárányné	a felesége
Polgárúr	a gondolkodó ember
Polgárné	a felesége
Élesúr	az öntudatos ember
Showman	a média embere
Az Idő	aki van
Borbély	a fodrász

(Fotósok, tömeg veszi körül Teóryt, aki kis emelvényen gyertyaállásban látható. Gorilla 1 és Gorilla 2 támogatják. A lábára húzva egy fej. A két láb mozgatásával nyílik és csukódik a száj. A színpad szélén, háttal Teórynak Polgárúr és Polgárné. A másik oldalról jön a Bárány házaspár.)
BÁRÁNYÚR	Jó reggelt!
BÁRÁNYNÉ	(csodálkozva, megdöbbenve áll meg, majd minden oldalról próbálja megérteni Teóry helyzetét, lehajolva, oldalt lépve) Ő micsoda?
BÁRÁNYÚR	Ő nem micsoda, hanem kicsoda. Ő a mi Teórynk.
BÁRÁNYNÉ	A mi micsodánk, vagyis kicsodánk? A tiéd és az enyém, drágám?
POLGÁRÚR	Sajnos, nemcsak az Önöké!
BÁRÁNYNÉ	Az övék is, drágám?
BÁRÁNYÚR	Ő mindannyiunké.
BÁRÁNYNÉ	Furcsa. És működik is?
POLGÁRÚR	Még hogy működik! Természetesen, maga ma született bárány! Működik, már amennyire tőle telik.
POLGÁRNÉ	Hagyd, kérlek, látod, hogy semmit se tud a világról!
BÁRÁNYNÉ	De hát ki fordította meg így őt, Polgárné asszony?
POLGÁRNÉ	Azt senki se tudja, Bárányné.
BÁRÁNYÚR	Szerinted meg van fordítva?
BÁRÁNYNÉ	Talán így született?
POLGÁRNÉ	Nem tudom, hogy így született-e. Akkor én még nem éltem.
BÁRÁNYNÉ	Te nem látod, hogy furcsán áll, főleg a feje. Nem, drágám?
POLGÁRÚR	Talán a föld tengelyével fordult meg.
BÁRÁNYÚR	(feleségéhez) Ne avatkozz a politikába, amihez nem értesz!
BÁRÁNYNÉ	Én nem értek a politikához. És maga, Polgárné, maga ért hozzá?
POLGÁRÚR	(elhúzza a feleségét) Menjünk innen!
BÁRÁNYNÉ	De te, drágám, ugye, te értesz hozzá… talán, ha én is valami továbbképzésen vehetnék részt, akkor jobban érteném, vagy nem is tudom, esetleg a szemorvoshoz kellene elmennem. Szeretnék én is érteni a világ dolgaihoz!
TÖMEG	(kintről és bentről) Yes, yes, yes, a világ rendje ez! Ostobaság minden más. Láttunk már mást is, de arról jobb nem beszélni. Csúnya volt. Teljesen idomtalan. És hamis, és tehetségtelen. Ő szép, Teóry a mi emberünk, aki előttünk áll és hozzánk beszél.
TEÓRY	Tehetségesnek kell lenni! Csak ennyi az egész.
BÁRÁNYÚR	Ő minket képvisel. A mi véleményünket mondja ki.
(Jön Diktúr a Showmannel, ahogy ezt a Bárány házaspár meglátja, ijedten elmennek a színről.)
SHOWMAN	Jöjjön, Diktúr! Jöjjön erre, erre! Íme, Diktúr! Gondolom, nem kell bemutatnom Dikturat.
(Diktúr kezében szivar, a Showmannek bal kezében mikrofon, a jobb kezében toll, a derekára erősített övtáskából kilóg egy jegyzettömb. Ahogy belépnek, Diktúr visszafelé köp egyet, majd felnevet, általános nevetés követi.)
DIKTÚR	Gorilláim, embereim!
GORILLA 1 ÉS GORILLA 2	Igenis, Diktúr!
DIKTÚR	Intézkedjetek! (Egy köteg pénzt ad embereinek.) Ezt neki küldöm!
TEÓRY	Köszönöm, Herr Dickt!
GORILLA 1	Elfutottak. (A távozó Bárányék után mutat.)
GORILLA 2	A bátorság már nem népbetegség, Gorilla.
GORILLA 1	Kigyógyítottuk az embereket a bátorság betegségéből.
GORILLA 2	Itt a Showman, aki mindent elmagyaráz.
GORILLA 1	A szavad, mint a selyem!
GORILLA 2	Milyen jó hallgatni téged!
GORILLA 1	Ő az, aki mindent megmagyaráz és elolvas.
GORILLA 2	Aki mindent kimagyaráz és beolvas.
SHOWMAN	(közvetít a mikrofonnal) Mondhatom, kedves nézőim, kedves hallgatóim, kedves olvasóim, hogy a legoldottabb légkörben folynak a tárgyalások. Teóry véleményét mindenki elfogadja. Teljes az egyetértés.
(Gorilla 2 újabb pénzkötegeket dob Teóry elé. Bárány és Bárányné viharos tapsban törnek ki. A taps és a nevetés magnóról úgy szól, mintha hatalmas tömeg zúgná. Megijednek először. Hol egyik, hol másik hagyja abba, de mivel a másik folytatja a tapsot, egyszer csak elhiszik, hogy tőlük jön ez a hangorkán. Bejön Élesúr, nézi a lelkes embereket.)
BÁRÁNYNÉ	Mi akartuk így, ugye, papa?
BÁRÁNYÚR	Mi mindnyájan Őt választottuk. Hallod, hogy zúg a tömeg? Ez mi vagyunk!
BÁRÁNYNÉ	Hogy zeng a nép! Ugye, papa? Milyen erősek és hatalmasak vagyunk mi!
BÁRÁNYÚR	Hát persze. (Élesúrhoz) Maga, Élesúr, mit keres itt?
ÉLESÚR	Szemlélődöm.
BÁRÁNYÚR	Hát nem tudom, jó lesz-e. Diktúr és az emberei. Erre járnak.
BÁRÁNYNÉ	Ámbár, ha maga is…
ÉLESÚR	Ha én is oda vagyok azért, akit éppen most etettek meg finom zsozsólevessel, Bárányúr, és akit kicsit éppen cserben is hagytak, Bárányné? És Ő maga meg kicsit, hogy úgy mondjam, furcsa pózban áll vagy ül itt. Őt szeretném? Én talán egy ostoba ember vagyok, és azon gondolkodom, melyiknek higgyek, a szavaknak-e, vagy a gesztusoknak. Nézzék, mi van felül, önök szerint az fej vagy láb? Ez találós kérdés. Kitalálja, Bárányúr?
BÁRÁNYNÉ	Honnan ismer ez téged, drágám? Ez anarchista, vagy micsoda?
ÉLESÚR	Nem bántja önt, Bárányúr, hogy az érzékszervei belezavarnak a képzeletébe? Miért mond le arról, amit lát és hall?
BÁRÁNYNÉ	Teóry csinos ember, ugye, drágám? Hát nem?
ÉLESÚR	Emlékeznek még a királyra, akinek nem volt ruhája, de senki se merte beismerni?
BÁRÁNYNÉ	Kicsodára? Milyen királyról beszél?
POLGÁRÚR	(Élesúrhoz) Nocsak, ki van itt köztünk! Engedje meg, Édes úr, hogy bemutassam a feleségemet.
BÁRÁNYNÉ	A neve Élesúr.
POLGÁRÚR	Tudom, nem veszi rossz néven, csak a Hamletből gondoltam idézni, a humor kedvéért.
ÉLESÚR	Persze, persze, csak idézzen a Hamletből, barátom. Egyébként, gratulálok, Polgárúr! Szép asszony a felesége.
POLGÁRÚR	Köszönöm, Hamlet.
POLGÁRNÉ	A gyerekeink iskolában vannak, sietek, mert hamarosan hazaérkeznek. (Az asszony elmegy.)
ÉLESÚR	Csak nem hoztam zavarba? (a férjhez) Úgy vettem észre, uram, maga gondolkodik, miközben az emberek többsége egymás hazugságaiból merít erőt saját lódításaihoz.
POLGÁRÚR	Ezt jól kivágta, Édesúr.
BÁRÁNYNÉ	(távolabbról hallgatja őket) Ezek nem szeretik Őt, ugye, drágám?
SHOWMAN	Az ég kék és nevet, mint a csillagok. A csillagok. Oké. Igen. Nevess! Ez a fontos!
TEÓRY	Gorilla! Ide hozzám! (Jönnek, talpra állítják Őt, felveszik a pénzt, ami előtte hever, zsebre vágják, mielőtt távoznak.)
GORILLA 1	Ez a fizetség, ugye, mester?
TEÓRY	Elvették, amit adtak. És nem tehetek semmit! Gorilla!
GORILLA 2	A Föld forog! Mi se tehetünk mást! A Föld forgásával forog a fejünk.
(Az emberek körülveszik őt.)
TEÓRY	Keményen meg kell harcolni, uraim. Fárasztó. Ha tudnák, milyen fáradságos dolog fenntartani a látszatot! Most valami kényelmesebbet szeretnék! Igen, másikat akarok. (Leveszi a fejét és odaadja Gorilla 1-nek.) Ép testben ép lélek, igaz? Én mindig is arra vágytam, Diktúr.
BÁRÁNYNÉ	Ép testben ép lélek. Milyen szépen mondja!
DIKTÚR	Majd mi megmondjuk, hogy Ön mire vágyik!
(Gorilla 1 odaviszi a körbeállókhoz a fejet, akik tanácskoznak, szuszogás, nyögés hallatszik és „nem”, „de”, „jó”, „így” szavak. Végül Gorilla 1 visszaviszi az „alkotást” Teóryhoz, akit leültet és a lábára húzza a fejét felezve. Teóry így áll fel. Eléje hoznak egy képernyőt, mintha tv-ben lenne. Felül egy nyak van csupán, egy henger, pl. kályhacső. A Showman is beáll a képernyőbe, onnan beszél.)
BÁRÁNYÉK	A fej mindig is a nyakon ül. Ezt jól látja Ő, a mi emberünk.
SHOWMAN	Óriási a hangulat, kedves nézőim. Se szeri, se száma a gratulációknak. Különösen azóta, hogy megújult Ő. Mint mondta, mindig is ezt tervezte, csak próbára akarta tenni az Ő szeretett népét, vajon tudják-e, hol a fejük, azaz a feje. Mit is beszélek!
BÁRÁNYÉK	Tudjuk, tudjuk! A fej a nyakon áll! A nyakon.
SHOWMAN	Igen, igen, a fej a nyakon áll vagy bukik. Mindenki megvallja ezt.
TEÓRY	Erre gondoltam, uraim. A fej a nyakon áll.
BÁRÁNYÉK	Áll vagy bukik. Ő mindig erre gondolt. És mi is mindig erre gondoltunk.
BÁRÁNYÚR	Az jó, hogy mi egyet gondolunk.
BÁRÁNYNÉ	Azért szeretjük őt, mert mindent tud.
ÉLESÚR	Engem ne keverjenek bele ebbe a káoszba!
SHOWMAN	….és most Polgárnét foglyul ejtik. Így bizony. Miért nem vagytok a csordában, akarom mondani a csapatban? – mondják neki. Ott, ahol mindenki egyet gondol. (Nevetés.) De meglesz az eredmény, majd meglátjátok, szépségeim! Ez a fő. Hogy kicsoda mit szól? Az Ombudsman? Milyen ombudsman? Majd megegyezünk. (Taps.) És aztán persze megtiltják nektek, hogy erről bárkinek beszéljetek! Mert amiről nem beszélnek, az nincs. Yes. Oké. Nevess!
BÁRÁNYÉK	Yes. Oké. Nevess!
SHOWMAN	Ostobák vagytok, mindent bevesztek, akármit mondok, mert nem is gondolkodtok. Majmoltok. Nekem így nem rossz, de rossz nézni benneteket.
BÁRÁNYÉK	Oké.
SHOWMAN	A halálos ítéletet is beveszitek pirulában, ha szépen becsomagolják. Holnap a nép hallgatni kényszerül és száműzetik.
BÁRÁNYÉK	Hallgatni kényszerül és száműzetik.
POLGÁRÚR	Túl sokat néztek a tv-be és túl keveset használjátok az eszeteket!
ÉLESÚR	És ha a tv bemondja, hogy Teóry feleségét elfogták, mindenki sír majd, gyászol. Jó fogás! Miközben Teóry asszony a fodrásznál ül és csinosíttatja magát.
SHOWMAN	Micsoda? (Előveszi a jegyzetét.) Hogyan, hát nem róla volt szó? Épp az imént mondtam. Mindegy, a gázsi számít, a gázsi. Azt mondom, amit mondanom kell. De ki mondja meg, hogy mit kell mondanom? Honnan jön a szó? (Fejét körbe-körbe kapkodja.) A Föld forog és forgásával forog a fejünk!
BÁRÁNYNÉ	Vannak nagyon kegyetlen emberek, ugye, papa? És csúnyák. Például ez a Hamlet.
BÁRÁNYÚR	Úgy bizony.
ÉLESÚR	Mindenki erről beszél, és Teórynét siratja majd, az igazságról pedig senki nem fog beszélni.
SHOWMAN	Az van, amiről beszélnek, Édesúr! Igaz, ostobák? Ti vagytok a mi embereink. (Bárányék felé.)
BÁRÁNYÉK	Amiről beszélünk, az létezik. Egyformák vagyunk, egyenlőek. Ti és mi. Mi és ő. A szabadság gyermekei vagyunk.
ÉLESÚR	Akkor én nem akarok a szabadság gyermeke lenni, azt hiszem. Én gondolkodni akarok és felelősséget vállalni azért, amit cselekszem.
AZ IDŐ	Csak Polgárúr és a gyerekek tudják majd, hogy mi a valóság, hogy Polgárné hová lett. A többiek pedig nem tudják. És nem is beszélnek róla. Arról beszélnek, ami nincs, mert ami van, csak akkor van, ha beszélnek róla. Hát nem?
BÁRÁNYÉK	Hát nem?
ÉLESÚR	A felesége semmit nem követett el. Én láttam, hogy történt.
AZ IDŐ	Én is láttam.
ÉLESÚR	Ő az Idő maga. Neki valóban hiteles a szava.
AZ IDŐ	Nézze csak!
(Polgárné jön, és le-lehajolva virágot szed. Gorilla 1 és 2 megállítja.)
GORILLA 1	Kinek a megbízásából szedi itt a virágot?
POLGÁRNÉ	Én kérem, senkiéből. Csak eljöttem egy kicsit sétálni.
GORILLA 2	De nem sétál, hanem szedeget.
POLGÁRNÉ	Csak pár szálat a vázába. Nem tudtam, hogy itt nem szabad. Nincs kiírva.
GORILLA 1	Nem lehet mindent kiírni. Van, amit anélkül is tudni kell.
POLGÁRNÉ	Ez nem park, vagy tévedek?
GORILLA 2	Vagy tévedek? Hallod?
GORILLA 1	Majd odabent eldöntik, hogy téved-e.
POLGÁRNÉ	Hogyhogy odabent?
GORILLA 1	Diktúr nagyon szomorú lesz, azt mondhatom.
POLGÁRNÉ	Hogyhogy szomorú, azért, mert virágot szedtem? Egyáltalán, ki az a Diktúr?
GORILLA 1	Hallod? Azért szedeget, mert nem tudja, ki a Diktúr.
GORILLA 1	Diktúr nagy és hatalmas. Diktál. De nem az iskolában gyakoroltatja a helyesírást. Nem, ő az élet nagy iskolájának tanára.
POLGÁRNÉ	Ó, ha tudtam volna, hogy bajt csinálok, akkor a világért sem.
GORILLA 1	Na, jöjjön, Diktúr előtt kell tisztáznia magát.
POLGÁRNÉ	Önök látták, hogy semmi szabálytalant nem követtem el.
GORILLA 2	Mi láttuk, de ezt Diktúrnak is látnia kell.
(Kétoldalt megragadják és elvonszolják Polgárnét.)
AZ IDŐ	Így történt.
ÉLESÚR	Még szerencse, hogy maga is látta. Ki hinne nekem?
POLGÁRÚR	Hová lett a hit önmagunkban, Élesúr?
ÉLESÚR	A hitből hiedelem lett, barátom.
POLGÁRÚR	Hová lett a tudásvágy, mondja meg!
ÉLESÚR	A tudásvágyból puszta kíváncsiság lett.
POLGÁRÚR	Hová lettek az igaz érzelmek?
ÉLESÚR	A valódi érzésekből szentimentalizmus lett.
AZ IDŐ	Sokáig szomorkodott a férj és a gyerekek. Aztán egy napon rémisztő dolog történt.
BÁRÁNYÉK	Rémisztő dolog történt.
ÉLESÚR	A föld gyomra felfordul.
BÁRÁNYÉK	A föld gyomra felfordult.
ÉLESÚR	És nevetése feltört… vagy inkább a sírása.
BÁRÁNYÉK	És nevetése feltört, vagy inkább a sírása.
AZ IDŐ	Akkor néhányan elgondolkodtak, de sokan meg se hallották. Meg se hallották a valóságot.
BÁRÁNYÉK	A föld forgásával forog a fejünk.
ÉLESÚR	Pedig minden beszélt körülöttük. Az elemek felgerjedtek, és a szív szomorúsága a mélybe leszállt.
AZ IDŐ	Elfelejtett sárkányok talpa döngeti a földet, és a szív szomorúsága a föld mélyébe leszállt.
BÁRÁNYNÉ	Vannak férfiak, akik magukra hagyják a feleségüket a bajban. Ugye, drágám?
BÁRÁNYÚR	Ha nem vétett volna, akkor nem vitték volna el az asszonyt.
(Diktúr, Gorilla 1 és Gorilla 2 jön.)
GORILLA 2	Nézzük, mit változott a világ, míg távol voltunk!
(Dikúr egy köteg pénzt ad Gorilla 1-nek.)
DIKTÚR	Menj és dobd oda neki.
(Gorilla 1. odamegy Teóryhoz, bedobja neki a pénzt. Taps hallatszik.)
TEÓRY	Köszönöm, Diktúr!
SHOWMAN	Kedves, kedves nézőim! Mindenki boldog, van ennél jobb, van ennél szebb? Egyek vagyunk. Egyenlőek vagyunk, kedves nézőim.
ÉLESÚR	Valamikor dicsőség volt ez a szó, egyenlőség, de mára szégyen lett belőle. Ki csúfítja el a szavakat? A becsapott szavak szomorúan vonulnak ki az életünkből.
POLGÁRÚR	Nem veszitek észre, hogy megalázottságban vagytok? Hogy ebben vagytok egyek? Azt hiszitek, hogy az egyenlőség megvéd? Hogy a közös butaság erény? Megvéd a felelősségtől?
ÉLESÚR	Nem veszitek észre, hogy a padlón vagytok? Álljatok fel! Álljatok talpra!
AZ IDŐ	A múlt szomorúan tekint rátok. Hiába hív a holnap, de ti menekültök a felelősségtől.
BÁRÁNYÚR	Egyenlőek vagyunk mindnyájan. Ő és mi. Ő a mi emberünk. A nép dönt.
BÁRÁNYNÉ	A nép mi vagyunk, és a miénk a hatalom, ugye, drágám?
BÁRÁNYÚR	Mi mondjuk meg, ki gondolkodjon helyettünk. Mi voksolunk. A hatalom a miénk.
BÁRÁNYNÉ	Mi dolgozunk, és Ő értünk dolgozik. Értünk van minden.
(Erős morajlás hallatszik a föld mélyéből.)
BÁRÁNYÚR	Teóry a mi tükörképünk. Ez így van rendjén, azért állítottuk Őt oda. Mi állítottuk Őt oda. Yes, yes, oké.
ÉLESÚR	Rossz a tükör, baj van a tükörrel.
POLGÁRNÉ	Ebben a tükörháborúban elveszünk!
POLGÁRÚR	Ez a feleségem hangja! Rohanok, hogy megtaláljam.
AZ IDŐ	Kimerül a keselyű is, elfárad a vihar, a zord tél tavaszba fordul, az éjszakára felvirrad a nappal.> De Európa mégis szendereg, újra csak álmodik, a szeme ólmosan leragad. Ki ébreszti fel? Ki állítja talpára?r> Ki tépi le arcáról a maszkot, hogy hazatérhessen tékozló útjairól? A szíve mélyén mindenki erre vár. Új sárkány tapossa a földet, a fel nem ébredt gondolat. Tékozló útjairól a józan ész és a jóság mikor tér vissza az atyai házba?
BÁRÁNYNÉ	Mi szabadok vagyunk! Azt tesszük, amit akarunk!
ÉLESÚR	Egy új középkor, a szabadság ópiuma csábít, és ha nem vigyázunk, új szolgaságba vezet.
(Gorilla 1 és Gorilla 2 ugrókötelet forgatnak. A Bárány házaspár ugrálni kezd. Aztán nem forgatják, de kiáltanak.)
GORILLA 1 ÉS GORILLA 2	Hopp! Hopp! (Bárányék elesnek. Nevetés.)
ÉLESÚR	Észrevettétek, hogy egy ideje úr lett a nevetés? Az, aki minden értéket nevetségessé tesz, ő az úr. Minket nevet ki. Téged nevet és engem, mert neki ez csak pokoli játék. Kacaja csap, mint az ugrókötél zaja. Felugrásoddal és leeséseddel is őt szolgálod.
TEÓRY	Én szabad vagyok. Azt teszem, amit akarok!
SHOWMAN	A hír, amiről már beszámoltunk, szomorú, lesújtó, jaj, elfogták Teóry asszonyt. Jaj! Mi lesz most? Szegény!
BÁRÁNYNÉ	Sirassuk! Jaj!
BÁRÁNYÚR	De hát miért? Miért bántak vele így?
(A föld mélye mordul ismét egy hatalmasat.)
BÁRÁNYNÉ	Sirassuk, jaj!
SHOWMAN	Sirassuk, jaj! A föld forgásával forog a fejünk.
(Borbély gurulós széken tolja be Teórynét. Először fésüli, majd burát tesz a fejére.)
BORBÉLY	Hallottuk, hogy ön milyen rosszul járt, elrabolták.
TEÓRYNÉ	Senki nem sejtheti, hogy én itt vagyok.
BORBÉLY	Ugyan! Sosem fog kiderülni. Ez a mi titkunk. Nálam biztonságban van.
TEÓRYNÉ	Ez a mi titkunk.
BORBÉLY	Száz évre titkosítva. Száz év múlva az emberek már csak legyintenek, hogy Ön vagy más, nem mindegy?
TEÓRYNÉ	Nekem nem mindegy!
BORBÉLY	Ó, természetesen!
(Morajlik a föld.)
	Jaj, az áram! Vigyázzon, asszonyom! Késő! A föld megmozdult, az áram felerősödött. Nem tudom levenni többé ezt a fejéről, asszonyom.
TEÓRYNÉ	Nem tudja? És mondja, jól áll nekem? Akkor ez lesz a divat! Így ni! Bura a fejen! (Teóryné kisiet, mögötte a Borbély gurítja a széket.)
DIKTÚR	(bejön, kezében mobiltelefon) Gorilla, rendelj 300 ezer burát! Mikorra? Holnapra! Nem, nem levehetőset. Azaz várj! Levehetőset a szegényeknek. És olyat, ami levehetetlen, olyat a gazdagoknak. A bura divat. A bura-őrület elkezdődött.
SHOWMAN	A divat ezen a nyáron, hölgyek és urak, a bura a fejen. Levehetős és levehetetlen. Hányan könyörögnek most kedvesüknek: Ha szeretsz, veszel nekem burát, amilyen Teóry asszonynak van. Csak nem akarod, hogy mindenki rajtam nevessen! Kérlek! (A Bárány házaspár sétál be.)
BÁRÁNYNÉ	Ugye, drágám, veszel nekem is?
(Élesúr rohan be, a másik oldalról Polgárúr jön.)
ÉLESÚR	Hallottam a jó hírt!
POLGÁRÚR	Megmozdult a föld, leszakadtak a börtön zárai, és kisétált a feleségem.
ÉLESÚR	Csoda történt! Megtanulok hinni a csodában.
POLGÁRÚR	Igen. A csoda segített. (Átfut a színen.)
ÉLESÚR	Nem figyelt oda senki, igaz? Senki nem vette észre a csodát. Teóry asszony éppen a fodrásznál ült a rengés idején. Hihetetlen, hogy az emberek meg se lepődtek.
(A fodrász behoz egy burát és Bárányné fejére teszi.)
BÁRÁNYNÉ	Tetszik, drágám?
BÁRÁNYÚR	(előbb Élesúrnak válaszol) Fölösleges időpocsékolás a csodálkozás.
BÁRÁNYNÉ	Mindent fegyelemmel kell tűrni.
BÁRÁNYÚR	(aztán a feleségének) Nagyon jól áll, drágám.
BÁRÁNYNÉ	Nem a mi világunk a nyugtalankodás.
(Megszólal az Új világ zene, ezalatt Polgárúr és Polgárné jön be, és a nézők felé elhagyják a színt, Élesúr integet utánuk. Gorilla 1 és 2. Teóry torz fejét leveszik, Teóry épen áll a nézőkkel szemben.)
ÉLESÚR	A viszontlátásra, a viszontlátásra egy új világban!
(Teóry és Showman a tv-képernyő mögött ülnek. Teóry asszony mellettük áll, burával a fején, és a lábát ráteszi Teóry székére. Gorilla 1 és Gorilla 2 előttük féltérden, háttal a nézőknek fényképezőgépeikkel villognak.)
SHOWMAN	Ön megváltozott, mióta nem láttuk. Sőt, Ön több változáson ment keresztül az utóbbi időben.
(Bejön az Idő, és bejönnek mind a szereplők. Leülnek Teóry elé.)
	Szeretném, ha értékelné a helyzetet. Nagy izgalommal várjuk a bejelenést. Kérem, Teóry, nyilatkozzon!
TEÓRY	Nos, igen. Rövid leszek. Vannak, akik már sejtik. Hogy ki vagyok én. Hölgyeim és Uraim! Eljött az igazság órája. Én vagyok Teóry. Az állam vagyok. Mindig is az voltam, már születésemtől fogva. De, hogy milyen lettem, azt nem én döntöttem el soha. Arról folyamatosan Önök döntenek. Azaz nem is Önök, nem is Ti, hanem Te, Te és Te. Nézd csak, ez egy groteszk játék.
(Gorilla 1 hoz egy kaleidoszkópot, amit Teóry felmutat, belenéz.)
	Ha belenézel, mit látsz? Engem vagy magadat? És ha magadat látod, kit látsz? Engem látsz. És ha engem látsz, magadat látod. Hát látod? Látod, látod, látod…

A lap tetejére