E számunk képzőművész vendége, Stefanovits Péter készít grafikákat, festményeket és installációkat, ugyanígy (Elekes Károllyal) remekelt már kazettás mennyezetet, kápolnai szekkót is. Művészeti stílusa klasszikus és avantgárd hagyományokat ötvöz. A Munkácsy-díjas művész munkásságát idén március 15-én a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze-díjjal ismerték el. Gratulálunk!

„Mi dolga lehet ma egy drámaírónak, mi dolga lehet egy drámának? Isten haragjátul megröttenteni talán mégse, lelkében felrázni a nagyérdeműt talán mégse… de hogy dolga csak van, az bizonyos.” (Zalán Tibor)

„A közösségi és a létszínház ilyen drasztikus kettéválása az új évezred első éveiben még nem volt ennyire feltűnő. Talán azért nem, mert a felszín alatt készülődő, az egyes országokban eltérő irányba mozduló társadalmi, politikai mozgások nem voltak ennyire dominánsak.” (Radnóti Zsuzsa)

„A délszláv térségben 1920-tól az ezredfordulóig egyik diktatúra követte a másikat, s ez a színházak helyzetét is nagyban meghatározta. Szinte soha nem jött létre az az eszményi helyzet, melyben a művészet és a politika saját közegében maradva értelmes párbeszédet folytathatott volna. Szomorú tanulság.” (Gerold László)

„Madáchnak fennmaradt egy drámaelméleti töredéke, egy hallatlanul eredeti és időtálló gondolatmenettel, és nem ismeri senki se. Átértékelésre nem szorul, és ha kiegészítem, azzal három célom van.” (Miklóssy Endre)

„Tömörkény Istvánt mindössze három egyfelvonásos színművével (Barlanglakók, Szelet hevernek, Az utas) jegyezheti a drámatörténet. Ennek ismeretében a kérdés: elég-e ez, hogy a »vizenjárók« és »kétkézi munkások« kitűnő elbeszélőjét színházi szerzőként is számon tartsuk?” (Druzsin Ferenc)

„Kevés budapesti utca viseli színész nevét. Kevés budapesti színész vívta ki a főváros és a közönség szemében azt az előkelő helyet és rangot, kevesen álltak a szeretettel vegyes népszerűségnek olyan fokán, hogy az utókor így emlékezzen róluk.” (Fesztbaum Béla)

2011. április – XIII. évfolyam 3. szám
Teátrumközel

B2-páholy

Zalán Tibor tárcája

Teátrumközel

Radnóti Zsuzsa • A drámai fordulat

Gerold László • Az állami cenzúrától az utcaszínházig

Pozsgai Zsolt • Naplópók

Tömöry Márta • Szent László királyrul ének

Fodor Ákos • Tárgyilagos lelkesedés • Gyermekdal • Egy kérdés • Minifabula • Satu • Impromptu • Morálminimum • N. N. • Élet-kép

Vasadi Péter • Jelen idő; Siker

Csokonai Attila • Kapom, nem lopom a napot • Aroma retrotúra

Simek Valéria • Hegyoldalon; Állj meg

Győri László • A régi szép idők • Mérce • Katafalk • Emlékmű

Tárlat

Stefanovits Péter munkái

Téka

Fesztbaum Béla • Hegedűs Gyula

Druzsin Ferenc • Tömörkény István színművei

Miklóssy Endre • Madách drámaelmélete

Király Nina • A színész ösztöne + technika

Dokumentum

Király Gyula • A színházlátogató archívumából

Kovács katáng Ferenc • A kétezer-tizedik évben

Hetedhét

Ireneusz Iredynski • Néma

(Nagy Viktória fordítása)

Ruszin népballadák

(Vári Fábián László fordításai)

Ablak

Bognár Antal • Jövendőlátótárs

(Hubay Miklós • „Aztán mivégre az egész teremtés?”)

Lukáts János • Büntetlenek

(Borbély László • Büntetlenek)

Birtalan Ferenc • A 38-as villamos • Fekete ég

P. Papp Zoltán • Testamentum • Kései prelűd

Debreczeny György • Sokáig álmodtam ezt a verset

Gutai István • Gyászmise Hedvigért

Juhász József • Az üzlet

Bartusz-Dobosi László • A törzsvendég

Marafkó László • Sejtelmek a mindenségről

Káva Téka – Napút-füzetek 53.

Szalai Lajos • Fordításkritikai kalandozások