E számunk képzőművész vendégei, a Magyarországon élő és alkotó hivatásos képző- és iparművészek 1999-ben a Bolgár Kulturális Fórum kezdeményezésére csoportba szerveződtek. Ebben az évben felvették a BULG’ART nevet. A bolgár származás és a Magyarországon vagy Bulgáriában folytatott művészeti tanulmányaik kötik össze őket. Sorsuk és életük mindkét országhoz közvetlenül kapcsolódik, ezáltal alkotásaikban a bolgár és a magyar kultúra elemei ötvöződnek. A lapszámban közölt legtöbb alkotás a Leányfalun novemberben megnyílt közös tárlatukról való.

„Mi Önöket, magyarországi bolgár művészeket a második hazájuk kulturális élete részeinek tekintjük, nem kizárva ugyanakkor, hogy egyidejűleg az óhaza művészetének a vérkeringésébe hasonlóképpen bekapcsolódhassanak. Kö-szönjük azt a sajátos színt, amellyel a hazai néptánc palettáját gazdagítják, és azt a hídépítést, amelyet Bulgária, más országok bolgársága és a nagyvilág felé megvalósítanak.” (Latorcai Csaba)

„Apám meséi, mondái életre keltek, és közben gyermekből kamasszá értem: felfedeztem magamnak Bulgáriát, őseim honát.” (Doncsev Toso)

„A gyerekek szeretetét Bulgária iránt a bolgár irodalmon keresztül kell elérni. (…) Érezzék a szépséget és az erőt, a szavak mágiáját. Szeretnénk minél több gyerek érdeklődését felkelteni a színház, a művészet iránt. Hogy tudják, többféle művészet van, legyenek nyitottak. Mert ma nagyon lélektelen korban élünk…” (Hadzsikosztova Gabriella)

„Iszonyú mennyiségű szöveg feküdt előttem, emlékszem is egy népdal néhány sorára: »Azt mondják, hogy úgy van, / szép dolog a csók, / lányok a bokúrban / szerelem szép csábjelét adjók.« Itt az adjók a csókra rímel. Ennél csak egy Botev-strófában találkoztam szenzációsabb rímmel: »Le veletek, ti papokok, / ti görögkeleti állatokok, / miattatok van minálunk / rettenetes állapotok.«” (Faludy György)

„Szenvedélyem lett a bolgár zene. Mentem Bulgáriába, a piacon minden kazettát megvettem, aminek a borítóján volt valami népi motívum, otthon meg befaltam őket.” (Palya Bea)

„Eden elismerte, hogy »alig érdekeltek« Bulgáriában, a Fekete-tenger pedig nem más, mint egy »szovjet tavacska«.” (Fülöp Mihály)

2011. november – XIII. évfolyam 9. szám
Tih bjal Dunav

B2-páholy

Zalán Tibor tárcája

Évgyűrűk

Hadzsikosztova Gabriella • A piros bőrönd és a csökönyösség

Malko Teatro

(Névjegy)

Hangszóló

Latorcai Csaba • A néptánc határokon átívelő ereje

Bulfest és Jantra Táncegyüttes

(Névjegy)

Zornica Hagyományőrző Együttes

(Kraszimira Gadzsokova összeállítása)

Fénykör

Bognár Szilvi • Biljarszki Emil • Herczku Ágnes • Izsák Katalin • Navratil Andrea • Nikola Parov • Oláh Annamária • Palya Bea • Sebő Ferenc • Szalóki Ági

Hangírás

Fordít, szerkeszt, tanít

(A Napút interjúja Kjoszeva Szvetlával)

Penka Vatova ” A határok leküzdése

(Miskédi Szandra fordítása)

Mustra

Doncsev Toso • Két éles kő…

Rumen Sztojanov • Te • Gyökerek • Veri az ördög a feleségét • Picasso Draganovóban • Előbb a második, aztán az első • Eszmecsere egy környékbeli pozitivistával • Az utolsó leheletig

(Szondi György és Szalai Lajos fordításai)

Téka

Egy széplelkű anarchista hiteles története

(Faludy Györggyel Krasztev Péter beszélget)

Emanuil Popdimitrov • Határ

(Faludy György és Dimo Boikliev fordítása)

Dokumentum

Nagy László füzetlapja

Rózsa Endre kéziratoldala

Október, Szófia

(Pósa Zoltán beszélgetése Sztefka Hruszanovával, illetve Julija Krumovával)

Georgi Krumov • 1948, Vidin

(Szondi György fordítása)

Tárlat

Nagy Márta • Toma Visanov köre Magyarországon

A BULG’ART csoport tagjainak munkái

Szolomon Kujumdzsijszki gyorsrajzai

M. Pandur Julianna • A magyarországi bolgár ortodoxok

Juricskayné Szabeva Aszja • Halál és temetés

Katus Elvira • A bolgár identitás fórumai Magyarországon

Sztojcsev Szvetoszláv • A kör közepén

Németh István Péter • Három futam

Gencso Hrisztozov • Két vers • Koratavaszi áradás • Létem • Lángoló egek

(Szepesi Attila, Gergely Ágnes, Kiss Benedek és Veress Miklós fordításai)

Ablak

Bognár Antal • Olvasmányok a kétnyelvűség gyakorlóterepéről

(A piros szívű cseresznyefa – Bolgár írók gyerekeknek • Az Egyszer volt, hol nem volt… – Gyermekfordítások • Se hús, se hal – Szólások és közmondások)

Erős Kinga • Az én gjuvecsem

(Az én bolgár szakácskönyvem, magyarországi bolgárok receptjei)

Sal Antal • Magyar könyvek bolgárul

(Csetene na Drugija = A másik olvasása – Bolgár kritika magyar könyvekről 2000–2010)

Hargitainé Szimeonova Rajna • Bolgár könyvek magyarul

(Bibliográfia – megjelenés előtt)

Рада в Будин града

Fülöp Mihály • A bolgár kiugrás

Égalj

Jávorszki Klára • Felsőzsolca

Káva Téka – Napút-füzetek 59.

Bertalan Tivadar • Félcédulák

A lapszám megjelenését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága és a Bolgár Országos Önkor-mányzat támogatta.