NAPÚT 2007/3., 9. oldal
Tartalom
Báger Gusztáv
Család, nemzet(ség)
Tandori Dezső
Megülni csődben, csöndben • Kinek szól?
Kántor Zsolt
Trafó, Thalassa: kávék
– Báger Gusztávnak –
Telt Ház, mondja Dulcinea, pedig csak a telefon csöng, az ablakon a postás kopog, a macska felborítja a csuprot, az egér átszalad a verandán, egy légy a hölgy ajkainak ütközik, be akar jutni a szájába, én elhessentem a rovart és hátrafogom egy csomóba a vörös hajzuhatagot, D. kisiklik karjaim alatt, ajtót nyit, á, az ösztöndíj. Nagyszerű! briliánsokat adok önnek, lovag, a karkötőmből harapok ki magának gyöngyöket borravalóul, hozza csak a pénzt. Habermas Jürgen, itt várják az éhes szájak a dukátokon megvett finomságokat, banánt, fügét, almát, narancsot, kókuszdiót és sajtokat, uram, fess kötegeket. Ösztöndíj, ó ösztön zöld öröm-öntet, csurogj bőven az ölembe, múmiák matériája, de hisz ez csak papír, hát váltsd át, dörmögöm a hintaszékből és zárd be a kertkaput, most fölolvasok Jaques Derrida könyvéből, hát nem! Kiabál az amazon, most porszívózok. Azután fodrász, kozmetikus, a kozmosz ékessége, te meg bevásárolsz, összevágod a húst. Tudom, ez egy ilyen periódus, de az írógép lefagyott, a kritikusok nyaralnak.
Az irodalom elszállt. A házi-munka nagy-nagy lehetőség, csurom fantázia, mánia. A rádió híreket mond, lehet kezdeni az egerészést, Morbid Úr. Dulcinea balra el, én kiszedem a szekrényből az írógépet, befűzöm a henger mögé az „égboltot”. Azaz a géppapírt, s ott tátong előttem a végtelen fehérség. Kékség (káprázik a szemem) olykor kis bárányfelhők jelennek meg a retinámon. Mintha egy nagy díszlet lenne a lap, egy mű-égbolt, ami tulajdonképpen egy függöny. Félre van gombolva a bejárat, nem cipzár van az ablakokon, hanem gombok. Szét lehet gombolni a tájat, mint egy női kabátot, köpenyt. Nyári ruhát, szétgombolni és ámuldozni, hiába, az írás is Dulcinea körül forog. Mint elme körül a Hold, mindegy, igaza van D.-nek. Fontos a valóság, a test, a pénz, a képmás, amulett. Evangélium s a vér (az megváltás), nincs menekvés, álomba ringat az írógép. Lehet, hogy ezt is álmodom, s ezt meg se írtam, csak elmondtam? Akkor gyorsan ébredjek fel és lássak neki a munkának. A legmélyebb álmok mélyén is munka lakozik. Jézus.