NAPÚT 2007/3., 85. oldal
Tartalom
Barcza Katalin
Aludj • Ma sem
Varga Borbála
látóhatár • Elmaradt találkozás • Evangélium szerintem
Sonkoly Tímea
Városi dioptria
Tört vonalakon sovány csillám,
egyre rosszabbul látok,
ahogy feltárja a pupillám
szép lassan a változó világot.
még
sejtem a színeket, az árnyakat
az aranysárgát a zöld levél
rostjaiba szőtt szálakat,
a hattyú dalában a hófehér
torkából szálló lemondást,
melyet visszhangoz a vízazúr
s mielőtt szemét fekete palást
zárja le szól torkából a húr
a legszebben, s megrozsdul
minden erdő szíve, amit fülemüle
sárga tavaszi éneke felgyalul
hogy a tél rendjét felüdítve
legyenek a színek halomba
szórva és virágmezőként teremjen a világ.
míg,
szürke városban unalomba kopva
nem kapok mást csak nagyobb dioptriát.