NAPÚT 2007/3., 108–109. oldal
Tartalom
b. pap endr
daedalus terve • icarus terve
Varga Melinda
költők asztala • Azok a nők
Zsille Gábor
Haiku
félig még tele
útszélre dobott flakon
újév hajnalán
hópehely sorsa
ahogy szélcsendben
egy friss húgytócsába hull
a tél halotti
leple alatt ugrásra
készek a sejtek
kitapogatni
gyerekkorom szobrának
hófödte arcát
a csenddel behavazott
tájba egy vonat
hoz majd olvadást
egy prostituált
arcán a púder
a szitáló esőben
maga ugye pap
kérdte a szajha
pedig pólóban mentem
a szokott módon
ahogy még soha
olyan gyöngéden durván
ha két tekintet között
a senkiföldjén
reked egy mondat
erdőnyi fa nőtt már ki
sok kedves holtam
csontjai közül
milyen lázasan
lótnak a hangyák
a nagy utazó sírján
nevem melyik betűje
kopik meg előbb
a sírkövemen
a kirakati
próbababának
szerelmet vall egy koldus
e szenten itt az
ólomüveg ablakon
átragyog a fény
ha minden könyvet
mit eddig kiolvastam
egymásra tennék
analfabéta
írta valaki
a könyvtár kapujára
elmondom egy új versem
jelentette be
és csak hallgatott
olvasni úgy lenne jó
mint a könyvlapra
hulló esőcsepp
ahogy az élet
kertben felejtett könyvét
lapozza a szél
ha egyetlen napod sem
pergett volna le
tollvonás nélkül
a polc alvói
vásznas gerincük
a holdfényben felragyog
ez a legszebb park
mondta a vak nő
az eldobált szemét közt
hallom mocorog
látom a nyomát
maradjon titok a sün
hajnali bolond
évekig vándoroltál
önmagad körül
rég holtak lábnyomai
egy szemétdombra
került szőnyegen
ugyanaz a park
de a fák törzsén már más
az alkonyi fény
a vegyesbolt lépcsőjén
minden egykori
vevő árnyéka
nárcisz bimbója
ősszel egy parkban
a hajnali fagy előtt
mogyoróbokor
utolsó levelének
földet érése
a som zamata
amit halála előtt
két nappal szedett
elgázolt macska
merev szemében
egy másik kocsi fénye
kukába dobott
elévült naptár
lapján a keresztnevek
takarodj innen
súgta fülembe
feltűnően kedvesen
oly könnyen lépni
mintha nem utoljára
látnád e teret