NAPÚT 2007/5., 94. oldal
Tartalom
Erdődi Gábor
Vénusz • Primavéra •
Az érzések zavarának időtlensége • Testamentum
Bodor Béla
Veszteség-e A’ fej-veszteség?
Szabó Csilla Judit
Havas reggelek ÖRVÉNYlenek…
hópárduc-mancsokon
lopódzik
újra… a tél…
adakozni vágyó
puha öleléssel
a hervadt avar fölött
szétfolyik
már lustán
a köd
én is áttűnök…
a régi telekbe
hol sápadt utcasarkokon
magamban beszélek és
a rég kihúnyt kávéházi izzók
s az önmagukba szédült lámpaoszlopok
tövében
fel- felderengve
könyékig turkálok
havas reggelekben
ritmus nélküli táncok
hamis vallomások
a csend az árnyék a hang
az összes lerongyolódott pillanat
a félig álmodott
álmokkal teli tarisznyák
hamuvá vált csókok
megkövült pogácsák
örvénylenek…
örvénylik a
magány
zúdul rám sűrű hópelyhekben
elvesztem valahol
valamikor valamelyik telemben…
pedig szerettem