NAPÚT 2007/6., 113. oldal
Tartalom
Jona Wollach
*** • Jonatán
Hanoch Levin
A sakkjátszma
Jehuda Amihaj
Az asszonynak írt versek
1. Mint gyermekjátszástól szűz homok
oly fehér a tested.
Akár az olvasókönyvet díszítő virágok
akképpen szomorúak szép szemeid.
Leomló hajad
Káin áldozatának füstje.
Meg kell hát gyilkolnom fivérem
s a bátyám engem kell hogy megöljön.
2. Ágyad mellett végigsikoltották
az éjszakát üres cipőid.
Kileng álmodból jobb kezed,
s hajadat a szél szakadt nyelvkönyve
éjszakául tanítja.
A meglebbenő függönyök
idegen birodalmak követei.
3. Ha széttárod kabátod
szerelmem azonmód meg kell hogy növesszem.
Ha kerek fehér sapkádat a fejedre teszed
fel kell hogy duzzasszam a vérem.
Ahol te szeretsz
ki kell onnan vinni minden bútort a szobából
és a fákat, a hegyeket meg a tengereket is
el kell távolítani akkor,
mert hát szűk lesz ott a hely.
4. Mosolyod minden komoly tervet összekuszál.
Éjjelente melletted hallgatnak a hegyek
és reggel tengerhez kísér a homok.
Amikor jót teszel velem,
bezárja kapuit a nehézipar.
Somos Csilla fordítása
Jehuda Amihaj (1924–2000) zsidó származású író Németországban született, majd 1936-ban kivándorolt családjával Palesztinába. Katonaként részt vett a második világháborúban, és az Izrael függetlenségéért vívott harcokban is. Spontán, ironikus lírája forradalmi változásokat hozott a héber költészetben, s ezért 1982-ben megkapta Izrael állami díját (Izrael-díj).