NAPÚT 2007/8., B/2
Tartalom
Urbán Aladár
Megkésett ünneplés
Szegedi Kovács György
Egy kő mégis
Sok mindent nem tudhatunk
a mi gyalázatunkról,
kicsináltatásunkról;
Az elemi hatalmasság gyúrt széjjel minket
a saját képére hasonlatosságára.
Végtelen fekete gombolyag,
démoni végtermék lettünk.
Egy kő mégis tovább izzik valahol legbelül,
s a hazatérés is olyan egyszerűnek tűnik,
a hízott tulkok sült illata,
a ház előtt álló szikár alak,
a borostyán-szerelme,
mely fölkúszik a bokától a tarkóig,
hogy aztán az égjen, ropogjon.
Majd lefeslik korom, pernye,
és feltetszék
az arany.