NAPÚT 2008/2., 50–62. oldal


Tartalom

Gyenge István
Fázós mandulafa a pannon tavaszban

Wehner Tibor
Hatásvadász valóságosság

Pete László


Örök világosság


Színmű két részben, versben és prózában – részletek

Szereplők
    Mindszenty József
    Péter Gábor
    Államtitkár
    Fegyőrök
    Bőrkabátosok
    Őrök
    Apor Vilmos
    Apor Gábor, a testvére
    Apor Gizella
    Bolza Ilona grófnő
    Dr. Jung
    Zágon István, irodavezető
    Sándor atya
    Lány
    Mária, román királyné
    Titkár
    Komornyik
    Hatzegan Aurél, román politikus
    Udvarhölgy
    Német alezredes
    Nyilas


ELSŐ RÉSZ
 
 
1. jelenet
Börtöncella
Mindszenty egyedül
MINDSZENTYMindenható örök, nagy Istenem!
Segíts szolgádnak, a hitetlenek –
Megfosztván a főpapi öltözéktől –
Sanyargatják…
HANG KÍVÜLRŐLElítélt, állj!
MINDSZENTYKi az a szerencsétlen?
(Az ablakhoz megy. Felhúzódzkodik. Kihúz a bakancsából egy szeget, kilazítja vele a drótot.)
HANG KÍVÜLRŐLA Népköztársaság nevében felolvasom az ítéletet!
(A Hang tovább is folytatja, de már a többi nem érthető.)
(Bekukucskál, majd belép az Őr.)
 
2. jelenet
Mindszenty, Őr
ŐRJöjjön el az ablaktól, érsek úr! Ma nincs ébresztő! Feküdjön vissza az ágyba! Hosszú pihenést engedélyezünk! Feküdjön már le!
HANG KÍVÜLRŐLKötél általi halálra ítélte!
MINDSZENTYAkasztanak, fiam?
ŐRNézze, én…
MINDSZENTYAkasztanak?
ŐRIgen, akasztanak. Én azonban a fejemmel játszom, ha fegyenccel beszélgetek!
MINDSZENTYMiattam nem kell tartanod, fiam. Közember vagy civil az áldozat?
ŐRNem közembert, hanem tisztet akasztanak. Feküdjön már vissza!
(El.)
 
3. jelenet
Mindszenty egyedül
MINDSZENTY(Újra az ablakhoz megy.)
HANG KÍVÜLRŐLAz ítélet azonnal végrehajtandó!
MINDSZENTYEzek nevetnek. Szürke öltönyökben
Feszítenek a tribünön. Akárha
Futballmeccs volna… és az elítélt
Alsóruhában reszket egyedül…
HANG KÍVÜLRŐLÁrtatlanul halok meg!
MINDSZENTYAkárki vagy, fiam, Isten legyen hozzád irgalmas! Dominus noster Jesus Christus te absolvat!
(Feloldozó kézmozdulattal.)
HANGOK KÍVÜLRŐL(Örömujjongás.)
MINDSZENTYPax vobis! Adj, Uram, irgalmat, nyugalmat neki!
(Eljön az ablaktól. Váratlanul kivágódik az ajtó. Belép két Fegyőr, nyomukban két Bőrkabátos, majd az Államtitkár és Péter Gábor.)
 
4. jelenet
Mindszenty, Péter Gábor, Államtitkár, Bőrkabátosok, Fegyőrök
1. FEGYŐRFegyenc, vigyázz!
2. FEGYŐRNem érti?
1. BŐRKABÁTOSÁlljon vigyázzba az Államtitkár elvtárs előtt!
1. FEGYŐRTisztességesen viselje magát, különben büntetést kap!
ÁLLAMTITKÁRHagyja csak! Ünnepi kedvünkben vagyunk!
(Nevet. Péter Gábor és a Bőrkabátos hangosan vele hahotázik.)
2. FEGYŐREgyenesebben álljon, hallja?!
MINDSZENTY(Egyenesen áll és hallgat.)
ÁLLAMTITKÁRMaga a Mindszenty?
1. BŐRKABÁTOSKérdeztek magától valamit!
MINDSZENTY(Hallgat.)
ÁLLAMTITKÁREgészen jól áll magának ez a ruha!
(Nevet. Péter Gábor és a Bőrkabátos hangosan vele hahotázik.)
MINDSZENTY(Hallgat.)
ÁLLAMTITKÁRVan valami kívánsága?
MINDSZENTY(Hallgat.)
1. BŐRKABÁTOSKérdeztek magától valamit!
MINDSZENTY(Hallgat.)
ÁLLAMTITKÁRSzóval nincs kívánsága? Nem akarna misézni?
MINDSZENTY(Hallgat.)
2. FEGYŐRMegkukult, fegyenc?
ÁLLAMTITKÁRTermészetesen nem engedhetjük meg, hogy a klerikális reakció befészkelje magát a szocialista börtönbe.
Természetesen tudjuk, hogy a mise mindig nyilvános.
Természetesen tudjuk, hogy a magánmise is nyilvános.
Természetesen nem vagyunk mi olyan ostobák.
MINDSZENTY(Hallgat.)
ÁLLAMTITKÁRSzóval? Van kívánsága?
1. BŐRKABÁTOSFeleljen!
MINDSZENTYNincs.
ÁLLAMTITKÁRNem akar misézni?
MINDSZENTYA jó pásztornak ez kötelessége.
1. FEGYŐRNe pimaszkodjon!
ÁLLAMTITKÁRÚgy. A jó pásztornak. A jó pásztornak természetesen.Maga szerint ki a jó pásztor, Mindszenty?
1. BŐRKABÁTOSKérdeztek magától valamit!
MINDSZENTYAki életét adja a juhaiért.
(Csend.)
1. FEGYŐRA keserves úristenit magának, fegyenc!
ÁLLAMTITKÁRKire céloz maga?
1. BŐRKABÁTOSBeszéljen, a szentségit magának!
ÁLLAMTITKÁRKire céloz?
MINDSZENTYA jó pásztorra.
ÁLLAMTITKÁRA győri püspökre céloz? A győri püspök halálára?
PÉTER GÁBORÁllamtitkár elvtárs!
ÁLLAMTITKÁRÉn csak azt kérdeztem tőle, hogy kire célzott.
2. FEGYŐRKire célzott, fegyenc?
MINDSZENTYA jó pásztorra.
ÁLLAMTITKÁRAz Apor Vilmos győri püspök haláláról szóló rosszindulatú, népellenes rágalom, amit a klerikális reakció terjeszt…, szóval az aljas, szovjetellenes rágalom…
PÉTER GÁBORÁllamtitkár elvtárs!
ÁLLAMTITKÁRElnézést, altábornagy elvtárs! Én csak…, szóval a népellenes rágalom…
MINDSZENTYÉn úgy emlékszem, önök 1948 novemberében betiltották a néhai győri püspök újratemetését. Vagy mára már ez is népellenes?
1. FEGYŐREzt megkeserüli, fegyenc!
ÁLLAMTITKÁRSértette volna az ország bel- és külpolitikai érdekeit!
MINDSZENTYSúlyos kegyeletsértés volt.
ÁLLAMTITKÁRKülpolitikai szükségszerűség volt!
PÉTER GÁBORÁllamtitkár elvtárs!
ÁLLAMTITKÁRElnézést, altábornagy elvtárs… én csak… én csak… Szóval nincs kívánsága? Nincs?
2. BŐRKABÁTOSVálaszoljon!
MINDSZENTYNincs.
ÁLLAMTITKÁRNa, jól van ez így! Most a nép az úr! A pápa is nemsokára a maga sorsára jut!
PÉTER GÁBORÁllamtitkár elvtárs!
ÁLLAMTITKÁRIgen?
PÉTER GÁBORLent várjon meg!
ÁLLAMTITKÁRIgen… igen… megvárom… igen…
(El.)
 
5. jelenet
Mindszenty, Péter Gábor, Bőrkabátosok, Fegyőrök
PÉTER GÁBOR(a 2. Bőrkabátoshoz) Menjen utána! Nem mehet el! Maga felel érte, hogy megvárjon!
2. BŐRKABÁTOSÉrtettem, altábornagy elvtárs!
(El.)
 
6. jelenet
Mindszenty, Péter Gábor, 1. Bőrkabátos, Fegyőrök
PÉTER GÁBORFigyeljen rám, Mindszenty!
2. FEGYŐRPéter Gábor altábornagy elvtárs beszél magához, fegyenc! Húzza ki magát!
PÉTER GÁBORTakarodjanak!
2. FEGYŐRIgenis!
1. BŐRKABÁTOSÉrtettem! Kifelé!
(Kilökdösi a Fegyőröket. 1. Bőrkabátos, Fegyőrök el.)
 
7. jelenet
Mindszenty, Péter Gábor
PÉTER GÁBORHogy van, érsek úr?
MINDSZENTYAhogy ilyen helyen lenni szoktak.
PÉTER GÁBORÖn a magyar egyház bíboros hercegprímása volt.
MINDSZENTYTudtommal én még mindig az vagyok.
(Csend.)
PÉTER GÁBORKezdettől fogva az volt a felfogásom, hogy a hercegprímás elítélése politikai hiba volt.
MINDSZENTY(Hallgat.)
PÉTER GÁBORFigyel arra, amit mondok?
MINDSZENTY(Hallgat.)
PÉTER GÁBORAz ön elítélése kárt okozott az egyháznak és kárt okozott az államnak. Más módon kellett volna az ügyét megoldanunk. Fel kellett volna használnunk az ön összeköttetéseit. Ön értékes valutát szerezhetett volna az ország hasznára. A valuta hiánya okozza, hogy nem halad az újjáépítés. Ugye, lehetett volna erről szó?
MINDSZENTY(Hallgat.)
PÉTER GÁBORRajkot el kellett ítélni.
MINDSZENTYRajkot?
PÉTER GÁBORMa reggel… Hosszú évekre szóló fegyházbüntetést kapott.
MINDSZENTYÉrtem.
PÉTER GÁBORA dollárhiány nagyon komoly gond, és maga tudna segíteni. Tudna?
MINDSZENTY(Hallgat.)
PÉTER GÁBORHa szabadlábra helyeznénk, tudna-e valutát szerezni az újjáépülő ország számára?
MINDSZENTY(Hallgat.)
PÉTER GÁBORTudna vagy nem tudna?
MINDSZENTYTöbbek között éppen azért vagyok ebben a zárkában, mert valutát, ruhát, élelmiszert és pénzsegélyt osztottam szét a szegények között.
PÉTER GÁBORÉn nem arról beszélek!
MINDSZENTYSzámomra nincs valuta: adomány van, szabad és önkéntes jótétemény; ha nem önzetlen, el sem fogadom.
PÉTER GÁBORAz ország számára… A nép országa javára…
MINDSZENTYAmely a népnek szóló adományt adóztatja? Azon ország javára?
PÉTER GÁBORRendben van. Ha magának ennyi esze van… Magának tényleg csak ennyi esze van, Mindszenty?
MINDSZENTYEszes lehet az állat is, az embert erkölcs teszi.
PÉTER GÁBORHát akkor csak poshadjon ebben az apró cellában! Vagy egy még apróbban! Klausztrofóbiám támadna, ha ekkora volna az irodám!
MINDSZENTYEz a cella nem is olyan kicsi: Krisztus befér.
PÉTER GÁBORMaga szerencsétlen, babonás álmodozó! Hát ki a maga Krisztusa, tudja, kicsoda? Vagy egyáltalán nem is létezett, vagy nyavalyás galileai gonosztevő volt, akit kivégeztetett a hatóság! Még csak nem is Krisztus, csak valami Jesua! Nyomorult rajongó zsidó, aki pofára esett, mert felszegezték egy vaskos gerendára, utána meg felhúzták egy póznára! A rómaiak, azok valakik voltak! Azok tudtak valamit! Átverték szeggel a csontját meg a csonthártyáját! Tudja, mit érezhetett? Alig várta, hogy megdögölhessen! A maga Jézusa már régen meghalt, és nagyon örült, hogy meghalhatott! Esze ágába’ se volt feltámadni!
MINDSZENTYÖnnek azonban mégis megbocsát.
PÉTER GÁBORNem bocsáthat meg! Legfeljebb maga bocsáthat meg! Mit is mondok már!
MINDSZENTYKrisztus bocsát meg általam. Félek, hogy én már nem tudnék!
PÉTER GÁBORRögtön lecsap, ha elszólom magam, ugye, Mindszenty? Mért nem hagyják már a fenébe azt a Jézust? Mért nem találnak ki a nép ámítására valami mást? Lassan kétezer éve fújják ugyanazt! A történelmi materializmus ennél rövidebb idő alatt fogja átalakítani a világot! Hallja? Átalakítjuk a világot! A maga Istenének nem marad benne hely!
MINDSZENTYCsak egy Isten van, s ő mindenkié. Az öné is.
PÉTER GÁBORMaga akarta! Hát akkor csak poshadjon ebben a cellában!
(El.)
* * *
 
SÍKVÁLTÁS
A cella átalakul a román királyné dolgozószobájává.
 
9. jelenet
Komornyik egyedül
KOMORNYIK(Kinyitja az ajtót. Belép a Királyné.)
 
10. jelenet
Komornyik, Királyné
KOMORNYIK(bókolva) Felség!
KIRÁLYNÉ(A trónra ül. Belép a Titkár és az Udvarhölgy.)
 
11. jelenet
Királyné, Komornyik, Titkár, Udvarhölgy
TITKÁR(bókolva) Felség!
UDVARHÖLGY(bókolva) Felség!
KIRÁLYNÉÖn a szolgálattevő udvarhölgy?
UDVARHÖLGYIgen, felség!
KIRÁLYNÉMért van itt ismét ilyen fülledt meleg? Miért nem gondoskodik a megfelelő szellőztetésről?
KOMORNYIK(Köhint.)
KIRÁLYNÉNe fuldokoljon, mondja!
KOMORNYIKAz az én dolgom volna, felség!
KIRÁLYNÉÖnnek már szóltunk, de nem volt foganatja.
KOMORNYIKBátorkodom megemlíteni, hogy itt az évnek ebben a szakában ilyen szokott lenni a hőmérséklet. Ezt figyelembe kell vennie, Madame. Bukarestben vagyunk. Ez Kelet Párizsa, felség.
KIRÁLYNÉJobban szeretnénk, ha kelet Edinburgh-je lenne.
KOMORNYIKSajnos, ezt nem áll módomban teljesíteni, felség.
KIRÁLYNÉMi a további programunk?
TITKÁRKihallgatáson kegyeskedik fogadni báró Apor Vilmos gyulai plébánost, Madame.
KIRÁLYNÉGyula?
TITKÁRKisváros. Jelenleg még Magyarországhoz tartozik, felség.
KIRÁLYNÉJelenleg még?
TITKÁRGyula a megszállt övezetben található. Félő, hogy a dolgok mostani állása szerint ezután is magyar terület marad, felség.
KIRÁLYNÉIgen, már hallottam Gyula városáról. Mit tudunk erről az Aporról?
TITKÁRRómai katolikus plébános.
KIRÁLYNÉHm.
TITKÁRŐsi erdélyi arisztokrata család sarja.
KIRÁLYNÉEz érdekes… Mit akar?
TITKÁRFeltehetően a deportált gyulai férfiak hazaengedését.
KIRÁLYNÉVan ennek akadálya?
TITKÁRA vezérkar szerint a deportálás katonai szükségszerűség volt, felség. A többségük katonatiszt.
KIRÁLYNÉEz szamárság!
TITKÁRLetették az esküt a kommünre.
KIRÁLYNÉLetette azt más is. A vezérkar meg fogja érteni.
TITKÁRNem biztos, hogy könnyű dolga lesz velük, felség.
KOMORNYIKBátorkodom megjegyezni, hogy a felség szavára engedni fognak. A minapi incidens ellenére is.
KIRÁLYNÉ(Végigméri.)
KOMORNYIKBocsánat, felség!
KIRÁLYNÉAzért köszönjük! Csak emiatt vágott közbe?
KOMORNYIKFelséged párizsi útja miatt aggódom, Madame.
KIRÁLYNÉHogy szóvá teszik csapataink magyarországi viselt dolgait? Nagyon köszönöm! Legalább valaki ezt is észben tartja!
TITKÁRFeleslegesen aggódik, Madame. Senki sem fog szemrehányást tenni. Biztos forrásból tudom, hogy…
KIRÁLYNÉNe mondja! Mi még biztosabb forrásból tudjuk az ellenkezőjét! A britektől.
TITKÁRBocsásson meg, Madame!
KIRÁLYNÉSzóval a vezérkar. Nagyon megsértődtek a múltkor?
KOMORNYIKKénytelenek voltak tudomásul venni, felség.
TITKÁRAzért annyira simán nem ment. Nehezményezték, hogy…
KIRÁLYNÉNem akarunk többé kifestett arcú tiszteket látni a környezetünkben! Párizsba sem kísérhet el bennünket egy ilyen sem! Világosan megmondtuk!
TITKÁRFelség…
KIRÁLYNÉTérjünk vissza ehhez az Aporhoz. Mit tudunk még róla?
TITKÁRBátorkodtam idekéretni a kolozsvári illetőségű Hatzegan Aurel urat.
KIRÁLYNÉSzemélyesen ismeri?
TITKÁRNem, de pillanatnyilag ő az egyetlen jelentősebb erdélyi politikus, akit elérhettem.
KIRÁLYNÉHívják be!
KOMORNYIKIgenis! (Az ajtóhoz lép.) Fáradjon be, kérem!
(Belép Hatzegan.)
 
12. jelenet
Királyné, Titkár, Hatzegan, Udvarhölgy, Komornyik
HATZEGANFelség!
KIRÁLYNÉÜdvözöljük, Hatzegan úr! Kérem, bocsássa meg, hogy igénybe vesszük az idejét. Mit tud nekünk mondani arról a magyar papról?
HATZEGANApor Vilmos. Ősi székely család. A család őse állítólag rabonbán volt.
KIRÁLYNÉAz micsoda?
HATZEGANA pogány székelyek vallási és katonai vezetője. Legalábbis valami olyasmi, még a magyarok honfoglalását követően, felség.
TITKÁREgy valódi ellenség.
KIRÁLYNÉEgy pap, titkár úr. Folytassa, kérem!
HATZEGANAz ősei között királybírók és főispánok is akadnak. 1713 óta bárók. Vilmos apja, Apor Gábor is főispán, majd államtitkár volt Bécsben, a király személye körüli minisztériumban. Apor Vilmos segesvári születésű, az édesanyja született Pálffy kontesz. Vilmos a papi pályát választotta, jelenleg gyulai plébános.
KIRÁLYNÉNyilván komoly egyházi karrier előtt áll.
HATZEGANÚgy hírlik, elhárít magától minden lehetőséget. A hajlamai a lelkipásztori tevékenység felé vonzzák.
TITKÁRFanatikus? Esetleg bolond?
HATZEGANTiszta lelkű és mélyen vallásos ember, felség.
KOMORNYIK(Köhint.)
KIRÁLYNÉHalljam, mi nyomja a begyét?
KOMORNYIKBátorkodom megjegyezni, hogy hosszú utat tehetett meg az a magyar pap idáig. Milyen anyagi haszna származhatna belőle? Pap és magyar báró. Eljött ide a híveiért…
KIRÁLYNÉMit akar ezzel mondani?
KOMORNYIKFelséged bizonyára érti.
KIRÁLYNÉSzóval hosszú utat tett meg?
HATZEGANEgy magyar számára ez most különösen hosszú út, felség. És nem is veszélytelen.
KIRÁLYNÉKöszönjük, Hatzegan úr! Ön hogy vélekedik? Teljesítsem Apor báró kérését?
HATZEGANFeltétlenül, felség! Igen jó benyomást keltene.
TITKÁRSzerintem a gyengeség jele volna, felség.
KIRÁLYNÉKéretem Apor bárót!
KOMORNYIKIgen, madame! (Az ajtóhoz lép.) Őfelsége fogadja önt, Apor báró!
(Belép Apor.)
 
13. jelenet
Királyné, Titkár, Hatzegan, Udvarhölgy, Komornyik, Apor
APORFelség!
KIRÁLYNÉÜdvözöljük, Apor báró!
HATZEGANBáró úr!
APORHatzegan úr!
KIRÁLYNÉMessziről érkezett hozzánk, báró úr! Úgy tudjuk, az ön családtagjai közül még soha senki nem járt a román királyi udvarban. Miért?
APORMert a kötelességük máshová szólította őket, felség.
KIRÁLYNÉÖn azonban helyettük is eljött, báró úr. Ön az első Apor báró, aki Románia királynéjától audienciát kért. Minek köszönhetjük a szerencsét?
APORMint Gyula város plébánosa jöttem felségedhez.
KIRÁLYNÉEzt kibúvónak szánta?
APORNem, felség.
KIRÁLYNÉTehát? Tisztelgő látogatást tesz nálunk mint erdélyi báró? Mint az egyik legősibb erdélyi arisztokrata család tagja?
APORNem, felség. Kéréssel jöttem, mint Gyula magyar város plébánosa.
KIRÁLYNÉNe gyerekeskedjen, Apor báró! Azt mondja, a látogatásának nincs köze ahhoz, hogy ön az Apor bárói család tagja?
APORSemmi köze hozzá, felség.
KIRÁLYNÉHát nem azért jött, hogy az erdélyi arisztokrácia számára kipuhatolja az udvarunkat?
APORNem, felség.
KIRÁLYNÉEgyszerű plébánosként jött?
APORIgen, felség.
KIRÁLYNÉGondolja, hogy elém bocsátották volna, ha nem visel hangzatos erdélyi arisztokrata nevet?
APOREgyetlen céllal jöttem ide, felség: hogy tisztelettel arra kérjem önt, Madame, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a román hadsereg által internált gyulai férfiakat hazaengedjék a szeretteikhez.
KIRÁLYNÉSemmi egyéb célja nincs?
APORNincs, felség.
KIRÁLYNÉAz ön birtokai Erdélyben találhatók?
APORPap vagyok, felség. Nincsenek birtokaim.
KIRÁLYNÉTehát ön katolikus?
APORIgen, felség.
KIRÁLYNÉÖn Gyula plébánosa?
APORIgen, felség.
KIRÁLYNÉAkkor is gyulai plébános marad, ha Gyula Romániához kerül?
APORHa az egyházi feljebbvalóim máshová nem helyeznek, felség.
KIRÁLYNÉÚgy tudom, Gyula lakosságának többsége román.
APORFelségedet rosszul informálták.
KIRÁLYNÉÖrülne, ha Gyula Romániához kerülne?
KOMORNYIK(Köhint.)
APORMélységesen fájlalnám, felség.
UDVARHÖLGYPimaszság!
TITKÁRNe felejtse el, hogy hol van!
KIRÁLYNÉHogy vélekedik arról, hogy Erdély egyesült Romániával?
APORIgazságtalanságnak tartom, felség.
UDVARHÖLGYNahát!
KIRÁLYNÉÖn magyar hazafi, Apor báró?
APORAz vagyok, felség.
UDVARHÖLGYMicsoda arcátlanság!
KIRÁLYNÉNem gondolja, hogy alázatosabbnak kéne lennie, Apor báró?
APORNem, felség.
UDVARHÖLGYFelháborító!
KIRÁLYNÉ(az Udvarhölgyhöz) Csillapodjon!
UDVARHÖLGYElnézést kérek!
KIRÁLYNÉRendben van, Apor báró. Intézkedni fogok: hazaengedjük Gyulára az összes katolikus férfit. Elégedett?
APORFelség…
KIRÁLYNÉÓhajt még valamit?
APORA nem katolikus férfiakat is haza akarom vinni Gyulára, Madame.
KIRÁLYNÉUgyan, miért? Ön a katolikusok pásztora, érje be velük! Nagyúri gesztust szeretne gyakorolni, Apor báró?
APORMagam nem vagyok képes nagyúri gesztusokra, ezt öntől kérem, Madame.
KIRÁLYNÉÚgy tudom, az ön városában különféle vallású emberek élnek.
APORGyulán nem voltak és nem is lesznek felekezeti ellentétek, ha erre méltóztatik célozni, felség.
KIRÁLYNÉÖn katolikus pap létére pimaszul önérzetes, Apor báró. Ön szívességet kér tőlünk, amelyet vagy megadunk, vagy nem.
APORTéved, Madame.
KIRÁLYNÉUgyan miért?
APORÖn nekem ugyanúgy nem tehet szívességet, ahogy Istennek sem. De alkalma van rá, hogy jót cselekedjen, felség. Engedje haza az összes gyulai férfit.
KIRÁLYNÉElég jót cselekedtünk már eddig is, és fogunk ezután is. Nincs szükségünk hozzá magyar papok segítségére. Önkritikát a vesztes gyakoroljon.
APORA győztes pedig hajítsa el a tükreit, Madame. Köszönöm, hogy fogadott.
KIRÁLYNÉMég nem mondtuk, hogy elmehet, Apor báró!
APORBefejeztem a küldetésemet, Madame. A többi már az ön lelkiismeretére tartozik.
TITKÁRApor báró!
APORHallgatom, uram.
TITKÁRÖn politikailag megbízhatatlan személy. Őfelsége rendeletére naponta jelentkeznie kell a gyulai román városparancsnokságon.
APORMegértettem, uram.
KIRÁLYNÉTávozhat, Apor báró!
APORFelség!
(El.)
 
14. jelenet
Királyné, Titkár, Hatzegan, Udvarhölgy, Komornyik
(Feszült csend.)
KIRÁLYNÉVeszedelmes ember.
UDVARHÖLGYAz, felség. Elvetemült lázadó.
TITKÁRMint a magyarok általában. Az egész történelmük csupa gyilkolás.
KOMORNYIKA titkár úr téved. Ez az ember…
TITKÁRHallgasson!
HATZEGANApor plébános sohasem venne fegyvert a kezébe. Ő nem Isten harcosa. Ő valami egészen más. A jó pásztor.
KIRÁLYNÉIgen. Ő a jó pásztor. Éppen emiatt veszedelmes. Mert ő a jó pásztor.
TITKÁREzt nem értem, Madame.
KIRÁLYNÉIntézkedjen: a gyulai férfiak hazatérnek.
TITKÁRFelség, én úgy vélem…
KIRÁLYNÉAzt mondtuk: hazatérnek! Azt akarjuk, hogy előbb érjenek haza, mint a plébánosuk! Siessen! Intézkedjen!
TITKÁRMáris megteszem a szükséges lépéseket, felség!
(El.)
* * *
 
MÁSODIK RÉSZ
 
12. jelenet
Mindszenty, Sándor, Hatzegan
SÁNDORDicsértessék, Mindszenty püspök úr! Sándor atya vagyok, Apor püspök úr titkára!
MINDSZENTYMindörökké, fiam!
SÁNDORAz úr Aurel Hatzegan, román politikus, volt miniszter. A kormány internálta.
HATZEGANPüspök úr!
MINDSZENTYHatzegan úr!
SÁNDORMáris jön a püspök úr!
HANGOK KINTRŐLA Führer nevében! Azonnal engedjenek be!
HATZEGANNémetek!
SÁNDOR(Hatzeganhoz) Maga tűnjön el!
HATZEGAN(Elindul. Az ajtóban összeütközik Aporral.)
 
13. jelenet
Mindszenty, Sándor, Hatzegan, Apor
HATZEGANBocsánat, püspök úr! Németek!
APORMenjen és maradjon odafent, Hatzegan úr!
HATZEGAN(El.)
 
14. jelenet
Mindszenty, Sándor, Apor
APORSzervusz, testvérem!
MINDSZENTYÜdvözöllek, Vilmos!
(Beront egy Német Wehrmacht-alezredes és egy Nyilas.)
 
15. jelenet
Mindszenty, Sándor, Apor, Német, Nyilas
NÉMETHerr Bischof! Sagen Sie mir, hol lenni büdös zsidók! Minek bújtatni őket? Das ist Scweinerei!
NYILASPüspök úr, tudomásunkra jutott…
SÁNDORKérem, távozzanak! Semmi keresnivalójuk itt! Ez püspöki rezidencia!
NÉMET(Ellöki Sándort.)
APORMit keresnek itt?
(Belép Zágon.)
 
16. jelenet
Mindszenty, Sándor, Német, Nyilas, Apor, Zágon
SÁNDORElnézést, püspök úr! Nem tudtam őket visszatartani!
ZÁGONMi történik itt, püspök úr?
NYILASÁ, az irodavezető! Dast ist Zagon! Velünk jön! (Megragadja Zágont.)
APOREngedje el! (Hátralöki a Nyilast.) Ez szent hajlék! Távozzanak!
NYILASTudomásunkra jutott, hogy a püspök úr zsidókat bújtat. Átkutatjuk az épületet!
APORA szent helyen nincs kutakodnivalójuk! Távozzanak!
NYILASHa akadályoznak, erőszakot alkalmazunk!
MINDSZENTYNem hallottad, mit mondott a püspök úr, fiam? Miféle keresztény vagy te? Hordd el magad!
NYILASA törvény értelmében át kell adniuk az itt tartózkodó zsidókat!
APOROlyan törvényt nem teljesíthetek, amely a pásztort arra kényszeríti, hogy morális kötelességeit és esküjét megszegje. Kifelé!
NYILASA törvény értelmében a zsidóbérencek felkoncolandók!
MINDSZENTYNem értesz magyarul, fiam? Takarodj!
ZÁGONTávozzanak!
SÁNDORKifelé!
(Zágonnal együtt kifelé terelnék a Németet és a Nyilast.)
NÉMETHalt! (Pisztolyt vesz elő, és rájuk fogja.) Hande hoch!
APORMég mit nem! (Kikapja a Német kezéből, és kihajítja a pisztolyt.) Hinaus!
(Mindszentyvel, Sándorral és Zágonnal közösen kilökdösi a Németet és a Nyilast.)
 
17. jelenet
Mindszenty, Apor, Sándor, Zágon
APORImmár a sokadik próbálkozásuk!
ZÁGONRánk itt most nincs szükség.
APORCsak menjetek!
(Zágon, Sándor el.)
 
18. jelenet
Mindszenty, Apor
MINDSZENTYSzervusz, kedves barátom!
(Megölelik egymást.)
APORMit kívánsz?
MINDSZENTYEgy tiltakozó jegyzéket szeretnék aláíratni veled. Azután majd Fehérvárra viszem Shvoy Lajoshoz, utána Pannonhalmára meg Pécsre, a végén Szombathelyre.
APORAzután átadod a kormánynak?
MINDSZENTYIgen.
APORMi áll benne?
MINDSZENTYAzt kérjük, hogy a Dunántúl hárommillió lakosát és magyar hazánk utolsó, még épségben lévő területét mint az újjáépítés zálogát kíméljék meg a harcoktól.
APORBarátom, a fanatikus, megszállott nyilas kormány miránk aligha hederít, de kötelességünk, hogy megtegyük, amit lehet. (Aláírja.)
MINDSZENTYSzerencsétlen zsidók! Velük most az egész történelem legocsmányabb gaztettét művelik!
APORNem lehet többé már tiszta lelkiismerettel emlékeznünk. Te mit tettél? Talán én is többet tehettem volna még? Milyen hibát követtem el? Hogyan lehetne jóvá tenni? Borzalom született és itt a szemünk előtt nőtt hirtelen sötét fává. Olyan, akár egy alvilági Yggdrasil; lidércálmokból és torz képzeletből megalkotott vad, ősgermán pokol világfája. Hogyan történhetett, hogy gazemberek, kocsmatöltelékek undok mámor gőzében megfogant bűzös-hagymázas látomásai lebujokból, koszlott sikátorokból, orgyilkosok titkos búvóhelyéről, ádáz romokból, kísértetkastélyból feketemisék zagyva dallamára a napvilágra bújhattak elő, és csőcselékké lett lelkek között a gondolat, az érzelem s a hit helyét bitorolhatták nyegle módon. Mit kellett volna tennünk ellene?
MINDSZENTYSemmit sem tehettünk!
APORTalán, ha mégis? Volt-e a múltban csak egy pillanat, egy tűnő másodperc is, amikor tehettünk volna valamit?
MINDSZENTYTalán volt, de most már késő megkeresni!
APORNem! Tudnom kell, mikor volt a pillanat, amikor Isten korholó szavát elmulasztottam hallani!
MINDSZENTYBarátom, az a perc elmúlt, és mi bűnösök vagyunk csupán azért is, hogy ma élünk.
APORValamit tennünk kellett volna!
MINDSZENTYMit?
APORTán bűn az is, hogy nem tudom! Talán ezen fogok rágódni, amíg élek…
MINDSZENTYEgy nép helyett nem veheted magadra!
APORValaki magára kell hogy vegye…
MINDSZENTYVilmos!
APORTudnom kell, hogy mi volt a bűnöm!
MINDSZENTYEzen kár magadat emésztened, ami megtörtént, nem tehetjük jóvá, viszont a jelenben segíthetünk, mert halálos bűnné vált a közöny. De bűnössé teszi magát az is, aki a jelen torz rettenetét demagóg módon rajtunk kéri számon. Hogyan állhat fel ebből ez a nép? Nehéz teher lesz. Hogyha majd a béke tükrébe nézünk, és ráébredünk, milyen nyomasztó… Hogy a németek mit tettek, arról tán nem tehetünk, de hogy istentelen vagy szolgalelkű tulajdon honfitársaink… Talán annyira lealjasodott a nemzet, a vesztett háború és Trianon kiszívta úgy az életerejét, hogy ellenállás nélkül tűri el, hogy pökhendi német gazemberek és erkölcstelen magyar talpnyalóik százezrével hurcoljanak halálba magyarokat?
APORAggódom érted.
MINDSZENTYÉn is teérted.
APORAz Úr van velem.
MINDSZENTYMegáldjon mindkét kezével a Mindenható!
(Megölelik egymást.)
MINDSZENTY(El.)
 
19. jelenet
Apor egyedül
APORÁldd meg, Uram, püspök testvéremet, segítsd őt igaz dolgaiban, és tartsd meg!
(Beront a Lány.)
 
20. jelenet
Apor, Lány
LÁNYVilmos bácsi! Tele az utca németekkel és nyilasokkal! Zsidókat keresnek!
APORTudom, leányom! Nyugodj meg!
LÁNYFélek tőlük, Vilmos bácsi! Nagypéntek van! Meg kell halnunk! Mindannyian meg fogunk halni!
APORNem lesz semmi baj! Nyugodj meg, lányom!
LÁNYMért nem adjuk ki nekik a zsidókat, Vilmos bácsi? Miért kockáztatjuk az életünket a zsidókért? Miért? Nagypéntek van, de nem érjük meg a húsvétot!
APORAzt tesszük, amit tennünk kell, leányom!
LÁNYMiért nem adjuk ki a zsidókat? Miért dacolunk velük? Mindannyiunkat megölnek!
(Belép Apor Gizella és Bolza Ilona.)
 
21. jelenet
Apor, Lány, Gizella, Bolza Ilona
GIZELLAMi történt?
LÁNYMiért nem adjuk ki a zsidókat? Nem akarok meghalni miattuk!
APORTeljesen összeomlott.
ILONAAzonnal jöjjön velem! Pihennie kell!
LÁNYKi kell adnunk a zsidókat! Nagypéntek van! Mindannyian meghalunk! Adjuk ki a zsidókat!
ILONAJöjjön velem!
GIZELLA(Hatalmas pofont ken le a lánynak.)
APORMit művelsz, húgom?
GIZELLAIsten ne rója fel bűnömül! (A Lányhoz.) Ilona grófnő elkísér! Takarodj!
ILONAGyerünk!
(Kivezeti a Lányt.)
 
22. jelenet
Apor, Gizella
GIZELLAA lány hisztérika. Bajt okozhat.
APORAz Isten kezében vagyunk.
GIZELLATudom. De egyszer véget ér az őrület, és éppen olyan tiszták maradunk, mint most, Vilmos. Vigyázz jobban magadra, többet pihenj…
APORMindenki azt igényli, hogy ott legyek mindenhol…
GIZELLAHát ne hagyd! Agyonhajszolnak!
(Belép a Titkár, Zágon és dr. Jung.)
 
23. jelenet
Apor, Sándor, Zágon, dr. Jung, Gizella
ZÁGONPüspök úr, fogytán a készletek. Több száz embert etetünk.
APORMég meddig tarthatunk ki?
ZÁGONPár napig, legfeljebb egy hétig, ha jól beosztjuk.
GIZELLAHát akkor osszák jól be!
JUNGPüspök úr, van néhány betegünk. A gyógyszerek már lényegében elfogytak. A kórház a nyilasok miatt nem mer fogadni senkit sem közülük.
GIZELLA Ha gyógyszerek kellenének, én még mindig tudok a Vöröskereszttől keríteni valamit. Jó lenne, ha összeírná, mi a legfontosabb.
JUNGKöszönöm, hölgyem! Nagyon sürgős!
GIZELLAAkkor jöjjön velem!
(Gizella, Jung el.)
 
24. jelenet
Apor, Sándor, Zágon
APORIstván, remélem, hogy a németek fel fogják adni Győrt nagyon hamar, de aggódom a készletek miatt.
ZÁGONVan is miért. Sokkal többen vagyunk annál, ahányra számoltam. Ha még egy hétig…
APORIstván, nincs még egy hetük: addigra el fognak kotródni innen a németek is, a nyilasok is, mi pedig békében és szent örömmel húsvétot ülünk majd.
SÁNDORAz Isten adja!
ZÁGONÓ, bárcsak úgy lenne!
APORHát bízzatok! Ti higgyetek és bízzatok; az Isten megadja majd a húsvétot nekünk, s mi békében dicsérjük a nevét annak, aki kereszthalált halt értünk, aztán harmadnapon feltámadott.
ZÁGONBe lehet osztani. Átgondolom, egy jó terv kell…
APORSándor, segíts neki!
(Sándor és Zágon el.)
 
25. jelenet
Apor egyedül
APORAdj mindegyiknek erőt, Istenem! Add meg nekik, hogy testben és lélekben túlélhessék a megpróbáltatást. Ha áldozat kell, engem végy, Uram!
(Belép Hatzegan.)

A lap tetejére