NAPÚT 2008/4., 70. oldal
Tartalom
Christian Morgenstern
Der Gaul
A ló
(Győrei Zsolt fordítása)
A ló
Tanár úréknál csöngetek. A Marcsa
felnéz. A tepsiben a harcsa
rotyog. Ki lehet az ilyenkor?
Ló áll az ajtó előtt.
Ajtó riadtan visszacsap, kilincs dermedve, görbén
a szakácsnő hökkenve áll. Az istenért mi történt?
Mint látomás, a nagy leány kilép, lábán papucs.
Mindenki az előszobába jön.
„Bocsánat!, – szól a Ló, mint ki zavarni restel –
a lakatosműhelyből küldött… izé… a mester…
Én voltam tudniillik, aki csütörtökön
felhozta a zongorakulcsot…”
Tizenkét ember és egy eb
állnak, mint a kisértetek
– a kisfiú nagyot rikolt –,
állnak, gyökeret verten.
A Ló, látván, hogy meg nem értik,
fejét búsan lehajtja térdig,
s szelíd mosollyal, mint a vértanuk
indul a lépcsőn lefelé.
Tabló. – Keresvén e tünet okát,
tanár úr összehúzza homlokát
s szól megfontoltan: „Véleményem ez –
a dolog merőben valószínűtlen.”
Karinthy Frigyes fordítása