NAPÚT 2008/6., 28. oldal


Tartalom

Pécsi Sándor
Natura sive Deus

Végh Attila
Levél Szent Ferenchez

Horváth Ödön


Haikuk



A nagy Tanító
ott van benned, csak nyisd ki
felé szívedet.

Nem könnyű hinni,
remélni még nehezebb,
hát még szeretni.

A szenvedésben
is van vigasz; megérted,
az Úr látogat.

A betegektől
sokat tanulhatunk és
a halottaktól.

A végtelen Csönd,
a nagy, titokzatos Csönd,
ha majd befogad.

Meg se kíséreld
a Leglényegesebbet
megmagyarázni.

A nehézségek,
bánat, kétség, csalódás
emberré formál.

Gondold csak végig;
mily sok idő veszett el
jótetted nélkül.

Tested templomát,
ha te is úgy akarod,
a Lélek lakja.

Az ősi tudás
lényege: Ő vagyok én,
és én vagyok Ő.

Soha ne feledd:
Isten vagy. Igen, Isten.
Igen, Isten vagy.

Mulandóságunk
és halhatatlanságunk
egy tőről fakad.

Szolgáló kezek
imádkozó ajkaknál
többet tehetnek.

Adakozó kéz
és könyörületes szív
vezet előbbre.

Ha imádkozol,
kérj békét, belső csendet,
hogy boldog lehess.

Kezdet és a vég,
csak testi formád sorsa,
nem a lelkedé.

Halálod napján
jó, ha valaki ott van
a közeledben.

Csak addig aggódsz,
ameddig úgy érzed, csak
a testedben élsz.

Sok-sok forma van,
de az a sokféleség
voltaképpen Egy.

Nem mindegy: mi lesz
a legutolsó szavad,
halálod napján?

A lap tetejére