NAPÚT 2008/8., 40–48. oldal


Tartalom

Marion Wagner
Női passió, fiúi szeretet

Dr. Koncz Gábor
Merre van előre?



1 Az Alapítványról lásd a www.mka.hu honlapon és Koncz Gábor [2001]: Épület és funkció. A Magyar Kultúra Alapítványról, a szinergizmus értelmezésével. In: Szín. Közösségi művelődés. A Magyar Művelődési Intézet folyóirata, 6/5. szám, 2001. november, 16–25. old.
2 Koncz Gábor megnyitó beszéde elolvasható a www.mka.hu honlapon
3 Eredeti, bővebb változata Bába Szilvia [2005]: A Magyar Kultúra Alapítvány szponzorszerző tevékenysége. Szakdolgozat. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, 57 old + mellékletek


Szponzorálás és karikatúra



    Mint diplomás művelődésszervező, a Magyar Kultúra Alapítvány értékesítési vezetője (email: bsz@mka.hu), munkakörömben érvényesítem a reklám és a marketing területén szerzett, korábbi tapasztalataimat és a tanulmányaim során feldolgozott szakirodalmat. A Magyar Kultúra Alapítvány1 „Merre van előre?” címmel rendezte meg 2007-ben a XI. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivált.2 2008-ban, a „Kultúrák közötti párbeszéd európai évé”-ben, „Kultúrák párbeszéde” hívással invitáltuk a művészeket újabb fesztiválunkra. A mostani specialitás az, hogy nemzetközi részvételi lehetőséget hirdettünk. A különlegesség máris érzékelhető: az Európai Unión, a Kárpát-medencén kívülről is érkeztek alkotások, eddig Törökországból, Ciprusról, Izraelből, Iránból, Kínából, az USA-ból, Új-Zélandról… Ez adja az aktualitását annak, hogy a szponzorálás főbb jellemzőit, a szponzorszerzés lépéseit összefoglaljam, kiegészítve a fent említett, már megvalósított fesztivál esettanulmányával.3

    1. A szponzorálás főbb jellemzői, tendenciái
    1. 1. A szponzorálás fogalma
    A szponzoráció az egyik lehetőség ahhoz, hogy rendezvényünk részbeni fedezetét megszerezzük. A szponzoráció a finanszírozó vállalkozás szemszögéből a marketing mix egyik elemének, a marketingkommunikációnak egyre fontosabbá váló területe. Gyakran keverik a támogatás, a mecenatúra, az adományozás és a szponzorálás fogalmát.
    A támogatás kifejezés gyűjtőfogalom, amely egyoldalú kapcsolatot jelöl a támogató, finanszírozó vállalkozás, illetve intézmény, szervezet, egyén és a kedvezményezett között. A támogatás lehet pénzbeni, vagy más anyagi természetű, illetve szellemi jellegű. Nincs közvetlen kereskedelmi célja. A Nemzetközi Reklámszövetség (IAA) 1988-ban megjelent tanulmányában a következőképpen határozza meg a támogatás fogalmát: „Valamilyen független aktivitás pénzügyi vagy anyagi támogatása, amely nem függ szorosan össze a támogató vállalat kereskedelmi céljaival. A jótékony célú adakozásnak vagy patronálásnak nem célja a haszonszerzés.” (Fazekas Ildikó–Nagy Alfréd, 2000. 18. old.)
    A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Gárdonyi Nyilatkozata ettől eltérő: „Támogatás: olyan tevékenység, amely a szervezet kedvező megítélésének erősítését szolgálja más szervezet, egyén vagy tevékenység presztízsének felhasználásával. A támogatás gyűjtőkategória. Területei: szponzorálás, amely ellentételezett anyagi (vagy egyéb) támogatás nyújtása; mecenatúra, amely ellenszolgáltatás nélküli anyagi (vagy egyéb) támogatás nyújtása.”
    A támogatás szó jelentése: „Anyagilag segít, pártfogol. Erkölcsileg pártfogol.” (Uo., 19. old.)
    A szponzorálás kétoldalú üzleti kapcsolat; befektetés a szponzoráló vállalat részéről, amelynek kereskedelmi, haszonszerzési célja van. Ez a befektetés lehet pénzügyi, tárgyi és humán természetű, tehát szellemi, tanácsadási, személyes közreműködői jellegű.
    Az előzőekből következően a támogatást és a szponzorálást külön kategóriaként kezelem és az utóbbival foglalkozom részletesen.

    1. 2. A szponzorálás növekedésének okai
    A szponzorálásra fordított kiadások növekedési üteme meghaladja a reklámozásra fordított kiadások növekedési ütemét.

    A szponzorálás növekedésének okai:

  • Folyamatos, erős verseny a szervezetek között, továbbá a vállalatok megkülönböztetési igénye miatt újabb megjelenési, kommunikációs lehetőségeket keresnek.
  • A sajtó területén végbement gyökeres változást már átéltük. Már nem jelent újdonságot az óriásplakát, a buszokon látható plakátok, a film közben látható reklám… Sőt!
  • A televíziós reklám költsége nagyon magas.
  • A fogyasztót nap mint nap rengeteg információval bombázzák, ezért kialakult bennük a védekezés az információk özöne ellen. A televízióban reklámozóknak figyelembe kell venniük az ún. „zapping-jelenséget”, vagyis azt, hogy a néző a fotelben ülve, kezében a távirányítóval, váltogat a csatornák között a reklám ideje alatt. Ez a jelenség a rádiózás területén is kezd elterjedni.
  • A szponzorálás lehetőséget nyújt a reklámkorlátozások és -tilalmak áthidalására. A hagyományos médiumok lassan teljesen telítettek hirdetésekkel. Különböző kormányzati előírásokkal akadályozzák meg a reklámok túlzott arányát. Ezek a közszolgálati adók és csatornák tekintetében szigorúbbak. A dohányáruk, alkoholtermékek, gyógyszerek hirdetését bizonyos médiumokra, időpontokra vonatkozóan tiltják.
  • A szponzoráció nem kereskedelmi szituációban szólítja meg a közönséget. A fejlettebb országokban csökken a munkaidő, így a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltése egyre fontosabb az emberek életében. A szponzorálás segítségével a vállalat beépülhet ebbe a környezetbe.
  • Az érzelmi érvek erősödnek az értelmiekhez képest; a szponzoráció segítségével sikerülhet a vállalatnak megfognia azokat az érzelmi szálakat, amelyek a célcsoportja számára a szabad idejében fontos, érdekes és ami a lelkéhez kapcsolódik (pl.: szeret színházba, kiállításra, uszodába járni stb.).
  • A szponzoráláshoz kapcsolódó ún. „hospitality”, azaz a szponzorált eseményen történő vendéglátás jelentősége nő. A szponzor az üzleti partnereit a VIP-helyiségben fogadja, megvendégeli, különleges programot biztosít a számukra; kellemes környezetben ápolja kapcsolatait.
    1. 3. A vállalat, vállalkozás céljai a szponzorálással
  • Különleges célpiacokra való belépés lehetősége. Például egy bizonyos terület orvos-specialistáinak konferenciája jelentős lehetőségeket kínálhat bizonyos gyógyszereket, orvosi felszereléseket gyártók számára, hogy nagyszámú potenciális döntéshozóval léphessenek kapcsolatba egy időben és helyen.
  • Egy termék, szolgáltatás bevezetésének támogatása; márka-image-nek a kialakítása, növelése. Például egy sportszergyártó, aki földrajzilag új piacra szeretne betörni, szponzorálhat egy sor televíziós sportközvetítést vagy sporteseményt. Vagy egy kisvárosban, faluban nyíló bankfiók szponzorálhatja a helyi fesztivált, falunapot.
  • A termékek, szolgáltatások sajátos életstílussal való megfeleltetése. Például egy alkoholtartalmú ital gyártója szponzorálhat fiatalokhoz szóló rendezvényeket, úgy mint rockzenei fesztiválokat, mivel azt szeretné a cég, hogy termékükkel kapcsolatban a fiatalabb generációkra, a vidámság keresésére és az új dolgok felfedezése iránti vágyra lehessen asszociálni.
  • Kapcsolatépítés az elosztási (értékesítési) csatornák képviselőivel. Például egy vállalat céljai között szerepelhet a szorosabb kapcsolat létrehozása azokkal a cégekkel, amelyek értékesítik vagy nagy tételben vásárolják termékeit. Ennek érdekében szponzorálhat egy rendezvényt, ahol, a megállapodás keretében, „hospitality” sátrat állíthat fel, ahol fogadhatja üzleti partnereit; tiszteletjegyeket kap és meghívókat a különleges összejövetelekre.
  • Kereskedelmi, értékesítési lehetőségek. Például egy sörfőzde a szponzoráláson keresztül hozzájuthat ahhoz az előnyhöz, hogy a rendezvényen kizárólag az ő termékei értékesíthetők.
  • Egy termék tulajdonságainak bemutatása. Például egy mezőgazdasági gépeket gyártó vállalat szponzorálhatja a Mezőgazdasági Napok rendezvényt, ahol bemutathatja termékeit a potenciális célcsoportjának. Vagy egy fesztiválon az üdítőt gyártó vállalatnak lehetősége nyílik arra, hogy megkóstoltassa termékét, mintát adjon belőle a látogatóknak.
  • Értékesítés növelése. Például egy ismert sportolót szponzorál egy sportszergyártó cég; a célcsoport pedig a mintát követve a terméket vásárolja.
  • Speciális referencia elérése. Például egy óragyár szponzorálhat egy futóversenyt, ahol az ő termékével mérik a századmásodperceket, így bizonyíthatja a termék kiváló minőségét.
  • A dolgozói jutalmazásnak, teljesítményelismerésnek, azaz a belső PR tevékenységnek az eszköze a szponzorálás. Például egy koncert szponzorálásakor a szervezet a kapott tiszteletjegyeket a dolgozói között osztja szét. Ez egy lehetőség, hogy erősítse a dolgozók vállalat iránti lojalitását, jobb teljesítményre ösztönözze őket.
  • A jó hírnév, a publicitás növelése. Azaz a szponzoráció a külső PR tevékenység eszköze. Például egy szervezet szponzorál egy jótékonysági eseményt, hogy ezen keresztül a köztudatban kialakítsa a felelős szervezet image-t.
  • Összességében tehát a vállalat nevének ismertté tétele; image kialakítása, javítása.
    1. 4. A szponzorálás három fő területe
    A szponzorálás három fő területe a sport, a kultúra és a társadalmi-szociális (oktatás, egészségügy, környezetvédelem) intézmény- és tevékenységrendszer.
    A szponzori kiadások körülbelül kétharmada a sport területére áramlik. Ennek több oka van. A sport az életünk része; a szabad idő eltöltésének gyakori, népszerű formája, valamint szórakozás is. A sporteseményeket sokan látogatják, továbbá a televíziós közvetítések révén még többen láthatják, tehát meglehetősen széles a célcsoportja. A sporttal, a sportolóval kapcsolatos asszociációkhoz (a siker, a győzelem, az erő, a lendület, a dinamizmus, a kitartás, az akaraterő, a bátorság stb.) sok vállalat kapcsolódhat.
    A kultúra szponzorálása a szervezet image-ére, hírnevére van jelentős hatással. A kultúrához az érték, klasszikus szépség, elegancia, időtállóság, presztízs, stb. asszociációk kapcsolódnak, melyekhez olyan vállalatok csatlakozhatnak, amelyeknek az image-ébe beleillenek. A kultúra egyes területei (képzőművészet, komolyzene, könnyűzene, irodalom, színház stb.) különböző előnyöket, lehetőségeket nyújtanak a szponzor számára.
    A szociális szponzorálás területére a szponzorálási összköltségek csupán 3-5 %-a áramlik. Ma még nehezen ismerik fel a for-profit szervezetek az ezen a téren felmerülő lehetőségeket. A közvélemény a környezetével összefüggő eseményekre, problémákra érzékenyen reagál, ezért azok a vállalatok, melyek ezekre odafigyelnek, a nyilvánosság bizalmát vívhatják ki.

    1. 5. A szponzorszerzés lépései
    A szponzorálás a vállalat olyan befektetése egy közösségi vagy állami tevékenységbe, művészetekbe, sporteseménybe, kulturális rendezvénybe, amely befektetéstől hasznot vár. Ezért fontos, hogy rendezvényünket, szponzori ajánlatunkat a szponzoráló szemszögéből nézzük, az ő fejével próbáljunk meg gondolkodni.

    Nélkülözhetetlen, hogy pontosan ismerjük rendezvényünket.
    A vállalatok kialakítják üzleti stratégiájukat, ehhez meghatározzák a kommunikációs tervet, melyben szerepelnek többek között a szponzorálási elképzelések is. Tehát egy jól működő cég szponzorálási döntéseiben proaktív, azaz előre tudja, hogy milyen céljai megvalósításához (lásd a szponzorálási célokról szóló részt) hatékony eszköz a szponzorálás.
    Fontos meghatározni rendezvényünk jellegét, célcsoportját. A szponzor számára a legfontosabb kérdés az, hogy egyrészt illik-e a rendezvény a vállalat image-ébe, másrészt, hogy a rendezvény célcsoportja egybeesik-e az övével. A rendezvény jellege, célcsoportja, földrajzi értelemben vett hatóköre (nemzetközi, országos, helyi stb.) behatárolja a potenciális szponzorok körét. Ki kell fejtenünk a rendezvényünk nyújtotta előnyöket; milyen jogokat, lehetőségeket tudunk felkínálni a szponzornak.

    Ismerjük meg a potenciális szponzorokat.
    Gyűjtsünk információt a tevékenységükről, üzleti céljaikról, törekvéseikről, termékeikről, szolgáltatásaikról, teljesítményükről, a döntéshozókról, a szponzorálási tevékenységükről (milyen területet, rendezvényt szponzorálnak, szponzoráltak-e már a mienkhez hasonló jellegű rendezvényt, stb.). A potenciális szponzorok számbavételénél elsőként a saját és a munkatársak „kapcsolati tőkéjét” vegyük figyelembe. A fontossági lista élére azok a vállalatok, vállalati vezetők, munkatársak és magánszemélyek kerüljenek, akikkel jó személyes kapcsolatunk van, akikkel korábban már együttműködtünk. Több felmérés igazolta, hogy legeredményesebben a személyes kapcsolatok révén lehet sikerünk a szponzorszerzésben.

    Készítsük el a szponzori ajánlatot.
    Az ajánlatban röviden mutassuk be rendezvényünket: jellegét; küldetését; céljait; a programot; az időpontot és időtartamot; a helyszínt; a szervezőket; a kommunikációs tervet (hol, hogyan fogjuk reklámozni, propagálni); a várható médiamegjelenéseket; a várható látogatók számát; jellemzőit (életkor, nem, lakóhely, végzettség, aktivitás, foglalkozás stb.). Amennyiben nem most szervezzük meg először, akkor a korábbi rendezvényt is ismertessük röviden.
    A vállalatoknak nagyon fontos a nyilvánosság, a médiában való ingyenes szereplés, ezért dolgozzuk ki előre, hogyan reklámozzuk rendezvényünket, illetve kössünk médiatámogatói megállapodásokat és ezeket hozzuk a potenciális szponzor tudomására. A rendezvény előtt mindenképp tartsunk sajtótájékoztatót, melyre hívjuk meg a főbb szponzorokat is, akik a sajtó nyilvánossága előtt elmondhatják a szponzorálás tényét, interjút adhatnak, stb.
    Megoszlik a szakma véleménye arról, hogy különböző összegért, más-más ún. szponzori „csomagokat”, szinteket határozzunk meg, vagy a szponzori összeg megtárgyalását hagyjuk a személyes találkozásra, ahol nagyobb lehetőség van az alkura. Úgy vélem, hogy mivel a szponzor hasznot vár ettől a befektetéstől és a rendezvény előnyeit értékesítjük a számára, ezért a szponzori szintek költségeit határozzuk meg előre. Az alábbi szponzori szinteket lehet meghatározni.

    * Névszponzor vagy rendezőszponzor esetében a rendezvény nevében szerepel a vállalat neve vagy a termék neve (pl.: Kaiser-Plus Budapest Maraton Futóverseny, Unicum Kupa stb.). Csak egy ilyen titulust adhatunk ki. Ebben az esetben a szponzor és a szponzorált neve mindig együtt jelenik meg; minden reklámfelületen a legfőbb hely őt illeti meg; a szponzorok közül a legtöbb jogot ő kapja. Ez a szint kerül a legtöbbe.
    * Hivatalos szponzori címet többen kaphatnak. De ilyen kiemelt jelentőségű szponzor se legyen 10-12-nél több, mert hatását veszti.
    * Hivatalos szállító cím alatt többnyire természetbeni szponzorálást értünk. A rendezvényünkhöz kapcsolódó termékeket, szolgáltatásokat biztosíthatja. Például a hangosítást; a fellépők utaztatását, elszállásolását; a technikai eszközök szállítását; telefonköltségeinket; a szórólapok, belépőjegyek, plakátok stb. nyomdai előállítását; stb. a szponzor biztosítja.
    * Helyi szponzor elsősorban a rendezvény színhelyén tartózkodókat célozza meg. Például a helyi vendéglő; szálloda; üzlet stb. Nyilván nem veheti fel a versenyt a multinacionális nagyvállalatokkal, ezért nem is olyan magas ennek a szintnek a díja, de neki is előnye származik rendezvényünk szponzorálásából.
    * Egy másik felosztás szerint lehet gyémánt, arany, ezüst, bronz szponzori fokozat. Értelemszerűen a legmagasabb szint kerül a legtöbbe és ez nyújtja a legtöbb lehetőséget, és így csökken fokozatosan.

    A szinteknél soroljuk fel a lehetőségeket, jogokat: milyen reklámanyagokon (szórólap, meghívó, plakát, műsorfüzet, belépőjegy stb.) tüntetjük fel a nevét és a logóját; a rendezvény helyszínén hol helyezhet el információs anyagot, reklámtáblát, molinót stb.; értékesíthet-e a rendezvényen; hány darab tiszteletjegyet kap; kap-e ún. „hospitality” helyiséget (szobát, sátrat, standot stb.), ahol vendégül láthatja meghívottait; stb.
    Az ajánlatunkhoz mellékeljünk olyan dokumentációkat, melyek megerősítik azt (pl.: fotók; alaprajzok a helyszínről; költségvetés; marketingterv; stb.). Írásos és digitális formában is érdemes az ajánlatot elkészíteni.

    A potenciális szponzorok megkeresése.
    Először telefonon történjen a megkeresés, de törekedjünk a személyes találkozóra. Ha előzetesen elküldtük postán vagy e-mailen az ajánlatot, akkor is vigyük magunkkal a tárgyalásra. A tárgyalás folyamán ne azt hangsúlyozzuk, hogy nekünk pénzre van szükségünk, hanem sokkal inkább azt emeljük ki, hogy rendezvényünkön lehetősége van a célcsoportját megszólítania.

    Szerződéskötés.
    Minden lényeges kérdésre (jogok; pénzügyi teljesítés módja, üteme; stb.) térjünk ki.

    A lebonyolítás szakasza.
    Ez jelenti tulajdonképpen a szponzor és a szponzorált együttműködését. Ahhoz, hogy a szponzor befektetése megtérüljön, nem elég átutalnia a pénzt. Nélkülözhetetlen, hogy a szponzoráló vállalat külön is közzétegye a szponzorálás tényét, a szponzorált rendezvény időbeliségével összhangban. Szakemberek a siker zálogának tartják azt (is), hogy a szponzoráció során a közvetlen (szponzorálás összege) és a járulékos költségek (szponzorálás közzététele; ezzel kapcsolatos egyéb ráfordítások) között 1:1 arány legyen.

    Az utómunka.
    Fejezzük ki köszönetünket a szponzoroknak. Állítsunk össze számukra egy „emlékeztetőt”, azaz fotókat a rendezvényről (lehetőleg olyanokat, melyeken jól látható a neve, logója, molinója stb.), a média-megjelenéseket stb. Ha a szponzorok is sikeresnek ítélték meg az együttműködést, akkor felajánlhatjuk nekik a következő rendezvényünk szponzorálási lehetőségét. Vannak Magyarországon olyan sikeres rendezvények, ahol a szervezők abban a helyzetben vannak, hogy válogatnak a szponzorálásra jelentkezők között, valamint több millió forintban határozzák meg a minimális szponzori összeget.

    
    2. Szponzorszerzés a Magyar Kultúra Alapítvány által szervezett IX. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztiválhoz

    A Magyar Kultúra Alapítvány alapítványi feladatainak pénzügyi forrását vállalkozói munkával teremti meg. A rendezvények, így a Karikatúra Fesztivál fedezetét egyrészt pályázat(ok)ból, másrészt szponzorálással biztosítottuk.

    2. 1. A IX. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivál
    A Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivált 2005-ben már 9. alkalommal szerveztük meg, március 22–április 6. között, „Elébe megyünk a tavasznak!” címmel, lehetőséget nyújtva a kortárs hazai és határon túli szatirikus művészeknek és karikaturistáknak új műveik bemutatására. A Fesztivál fővédnöke Dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke volt. A Fesztivál kötött témája a tavasz volt, továbbá volt egy szabadon választott téma is. Az események színhelye a Magyar Kultúra Alapítvány épülete volt, ám a rendezvényt ez alkalommal is lehetett az interneten követni. Eddigi hagyományainkhoz híven ismét színes rendezvények is kapcsolódtak a Fesztiválhoz, így április 6-án Humorest – „Karikatúra a zenében és az irodalomban” címmel várta az érdeklődőket. A Humoresten fellépett a Four Fathers, a Molnár Antal Zeneiskola növendékei és Turek Miklós színművész.
    A legjobb alkotásokból magas színvonalú, szignált másolatot készítettünk, melyeket kamara-kiállítás keretében több hazai és külföldi helyszínen mutattunk be.
    A Karikatúra Fesztivál célcsoportja egyrészt a hazai és a külhoni magyar karikaturisták, másrészt (elsősorban) a budapesti és Pest megyei lakosok, valamint a Budapestre és főként a Budai Várba látogató turisták voltak.

    2. 2. A potenciális szponzorok körének meghatározása
    A potenciális szponzorok számbavételénél elsőként a saját és a munkatársak „kapcsolati tőkéjét” vettük figyelembe. A fontossági lista élére azok a vállalatok, vállalati vezetők, munkatársak és magánszemélyek kerültek, akikkel jó személyes kapcsolatunk van, akikkel korábban már együttműködtünk. Célunk az volt, hogy a szponzortól elsősorban pénzt kapjunk, de a potenciális szponzorok között volt olyan vállalat, amely anyagi szponzorálással (például a Fesztiválon helyezést elértek díjainak biztosítása; nyomdai munkák elvégzése stb.) is jelentősen tudja támogatni rendezvényünket. Itt került sor a potenciális médiatámogatók meghatározására is. A fentiek alapján a IX. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivál potenciális szponzorai voltak: az OTP Bank Rt., a Raiffeisen Bank Rt., az Erste Bank Rt., a Volksbank Rt., a MOL Rt., a Hewlett Packard, a Média Contact Kft., a Copy General Kft., a Polytex Nyomdaipari Kft., a Papyrus Hungária Rt., a Pej Kft., a Mercato Kft. A potenciális médiatámogatók a Reggel napilap, az American-Hungarian Panorama magazin, a Hócipő, a Civil Rádió voltak.

    2. 3. A potenciális szponzorok megkeresése, szerződéskötés
    Az előző pontban említett potenciális szponzorokat és médiatámogatókat kerestük meg. Először telefonon felvettük a kapcsolatot; e-mailen vagy postán elküldtük a szponzori ajánlatot. Ezután törekedtünk a személyes találkozóra, hogy szóban is kifejthessük a Fesztivál és a szponzorálásból eredő előnyöket, stb. Amennyiben sikerrel jártunk, úgy megállapodtunk a szponzorálás, a médiatámogatás részleteiről.

    2. 4. A szponzorálással kapcsolatos utómunka
    A szponzorálással kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzésén túl, köszönőlevelet írtunk az együttműködő partnereknek, amelyhez mellékeltük a folyamatosan dokumentált média-megjelenéseket, fotókat (az események egészét bemutató képeken kívül mindenkinek azt, amelyiken jól látható volt a molinója, a szórólapja, stb.). A kapcsolatápolás keretében folyamatosan küldtünk meghívót különböző rendezvényeinkre, tájékoztattuk őket az Alapítvánnyal kapcsolatos fontosabb eseményekről, hírekről. Majd idővel megkerestük őket a következő Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivál vagy más kiemelkedő rendezvényünk szponzori ajánlatával.

    Mint a Napút szerkesztőségének tagja, a Mi utcánkban azért ezzel az írásommal csalogatom az érdeklődőket, hogy közös székhelyünket is felkeressék és segítsék a szponzoráció témakörében való közös gondolkodásunkat. No és persze látogassanak el a XII. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztiválra, 2008. november 6–30. között. Reménységünk és szándékunk szerint folytatjuk a Fesztivált, tehát 2009-ben is nyitottak vagyunk. Közös székhelyünkön megtiszteltetés, hogy a tízéves Napút folyóiratot is köszönthetem. Ezért a Napút-kör tagját, Dr. Koncz Gábort, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatóját hívtam meg a Mi utcánkba, aki a közművelődés korszerű gyakorlatának általa javasolt útjelzőiről és közös gondjainkról elmélkedik.

B. Sz.


Bibliográfia

Bába Szilvia [2000]: Falusi turizmus a Mátra és a Bükk területén. Szakdolgozat. Felsőkereskedelmi Alapítványi Iskola, Bp., 70 old + mellékletek
Bába Szilvia [2005]: A Magyar Kultúra Alapítvány szponzorszerző tevékenysége. Szakdolgozat. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, 57 old + mellékletek
Bába Szilvia [2007]: A Magyar Kultúra Alapítvány marketingtevékenysége kiemelt rendezvényein keresztül. Diplomamunka. Pécsi Tudományegyetem FEEK, Pécs, 55 old + mellékletek
Fazekas Ildikó–Harsányi Dávid [2003]: Marketingkommunikáció. Szókratész Külgazdasági Akadémia, Bp., 344 old.
Fazekas Ildikó–Nagy Alfréd [2000]: Szponzorálás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 237 old
Ivánkai-Gondi [2001]: Marketing. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Bp, 131 old.
Koncz Gábor [1989] : A tábori konyha és a szétfolyó fagylalt esete; avagy: elég-e több pénz a kultúrára? In: Társadalmi Szemle, 12. szám, 22–29. old.
Koncz Gábor [2001]: Épület és funkció. A Magyar Kultúra Alapítványról, a szinergizmus értelmezésével. In: Szín. Közösségi művelődés. A Magyar Művelődési Intézet folyóirata, 6/5. szám, 16–25. old.
Koncz Gábor [2006]: Mecenatúra. Közvetett, láthatatlan és rejtett finanszírozás a kultúrában. In: Szín. Közösségi művelődés. A Magyar Művelődési Intézet folyóirata, 11/6. szám, 16–19. old.
Kotler, Philip [1998]: Marketing management. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 875 old.
Kuti Éva [2004]: Számíthatnak-e a nonprofit szervezetek a vállalatok támogatására? In: Civil szemle, I. évfolyam, 1. szám, 95–117. old.
Ledvinová, Jana [1997]: Pénz, pénz mindenütt. „Grassroots” adománygyűjtés. http://www.nonprofit.hu/files/2/0/0/200_P%C9NZ.doc [2005. 02. 25.]
Mandy, Judith K. ?2000?: Pénzszerzés kulturális célokra. Magyar Művelődési Intézet, Bp., 154 old.
Rosati, Angela [1997]: Adománygyűjtési technikák itthon és külföldön. Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, Bp., 103 old.
Veres Zoltán [2002]: Szolgáltatásmarketing. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 344 old.

A lap tetejére