NAPÚT 2009/1., 126. oldal
Tartalom
Bertha Zoltán
Az abszurd az újabb erdélyi magyar irodalomban
Véghelyi Balázs
Kimondatlanul
Fazekas István
Ki csillagra nézett
Radnóti Miklós emlékének
Hársillattal
csobog az este,
csobog, csobog,
lélekre, testre.
Ölel, néz a
tűnődő idő,
bennünk halál,
mi belőlünk nő.
Bennünk halál,
de kívül élet.
Boldog az, ki
csillagra nézett.