„A Bach-korszak idejében még mindig volt annyi humorérzék nemzetes Bernáth Gáspár úrban, hogy megmosolyogtassa az ország sírásra álló száját. »Te Gazsi! A Wiener Zeitung azt írja, hogy a magyarnak mindig is a német adta a fenntartó elemet! Mi a fene az a fenntartó elem? – Hát a hózentráger! – vágta rá Bernáth Gáspár.«” (Lászlóffy Aladár)

„Hahóóó! A hangja megremegett. Túlzottan is vidáman, de szorongva kiáltotta újra. Hahóóó! Itt vagyok! Megint megtettem az ezerkétszáz lépést! Ami mindig hozzád vezet! Ha tudnád, mekkora a hó! Ezerkétszáz a térdig érő hóban! De most végre itt!…” (Szakonyi Károly)

„Miután beléptem a Szent Fetrengők Gyülekezetébe, első teendőm a működési szabályzat minimalista alapokon nyugvó megfogalmazása, majd a tisztségek létrehozása volt. A nagy elődök példáját követve számtalan tisztséget, posztot hoztam létre, s természetesen mindegyiket azonnal be is töltöttem…” (Faludi Ádám)

„A kávéházban Proustról beszélgettünk, Karinthy módszertani fejtegetésekbe kezd, ugráló gondolatokkal, ahogy szokta (hát ezt – de csak ezt – sikerült utánoznom azóta). Majd hirtelen megszólal: Ezt különben utolsó művemben, a Mennyei riportban megcsináltam! Igen – feleli halkan valaki. Karinthy körülnéz, aztán nevetni kezd. (Igen, más nevetni, mint nevettetni.) A Mennyei riportban, amit, uraim, közületek senki sem olvasott!” (Sándor György)

„Szőcs Géza A magyar ember és a zombi (2003) című reprezentatív kötetébe foglalt »drámás történetei«, amelyek a nyolcvanas évek végétől napjainkig sorjáznak: a késő- vagy utómodern, a posztmodern, az abszurd-groteszk drámaszöveg-képzés esztétikai-poétikai karakterjegyeinek egész különleges és bőséges tárházát nyújtják.” (Bertha Zoltán)

2009. január–február – XI. évfolyam 1. szám
Mulatványok

Onnan nézek szerteszét

Lászlóffy Aladár • A hózentráger magyar humoristái

Évgyűrűk

Sándor György • Radnóti naplójából

Mustra

Faludi Ádám • A rockdíler

Karaffa Gyula • Csunnyamesék

Szóvár

Balázs Géza • „Ez nem vicces…”

Lackfi János • Tiborc panasza a harmadik ezredévben

Egressy Zoltán • Tiborc

Barna T. Attila • Mokka presszó • Dal az Unicumhoz

Csokonai Attila • A házi túszhely csücske

Fekete Anna • Bécs, 2008 • Politika

Hajós János • BARBI ANTE PORTA(S) • (Rozsdás vészharang)

Lászlóffy Csaba • Avignoni zsolozsma

Mezősi Miklós • Látomás, szikrázó látomás • régi nóta ez • Tartozás(ok)

Móczár Csaba • A bátor kecske • Dióhéj történet • Békamese

Ványai Fehér József • Megszórva ezüsttel • Gazdag veremből

Fénykör

Borbély András • Mélik gróf holdjai

Ircsik Vilmos • Gyerekjáték

Lackfi János • Jó feneket csinál

Sebeők János • Ezerkettőszáz karakter

Zsávolya Zoltán • Imre Király

Szakonyi Károly • Ezerkétszáz

Tárlat

Koppány Zsolt • A mondén világ festője, avagy magyar gróf a 111-es cellában

Batthyány Gyula festményei

Somodi-Hornyák Szilárd festményei

Deres Péter • Se az, amit gondolok

Gyorgyovich Miklós • A répa

Carbonaro • A bérgyilkos és a Mester

Verrasztó Gábor • A használt ostornyél • Az író és a szamár • A matrac • Déry Tibor pizsamában

Hetedhét

Heinrich Wittenwiler • A gyűrű

(Szalai Lajos fordítása)

Michelangelo Buonarroti, Ismeretlen olasz, 16. sz., Torquato Tasso és Giovanbattista Guarini versei

(Virágh László fordításai)

Aldo Palazzeschi • Séta • Egy lány San Giovanniból

(Szénási Ferenc fordításai)

Thomas Bernhard • A hangimitátor • Pisa és Velence

Vicente Verdú • Az aranykeszeg

(Arató János fordításai)

Helen Tookey • Nyelvek által • Az iskola kertjében • C. G.-nek

(Dörgő Tibor fordításai)

Radu Ţuculescu • Az ember új barátja

(Szlafkay Attila fordítása)

Daša Drndić • Pupi Pesten

(Borbély János fordítása)

Ablak

Bertha Zoltán • Az abszurd az újabb erdélyi magyar irodalomban

Fazekas István • Ki csillagra nézett

Véghelyi Balázs • Kimondatlanul

Égalj

Százhalombatta

Káva Téka – Napút-füzetek 31.

Cédrus-kvintett

(Záró pályázati válogatás, 2007-es kör – Papp Laura, Mészáros Urbán Szabó Gábor, Zachariás Klára, Vicei Károly, Tóth Ágnes)