NAPÚT 2008/5., 128. oldal–B/3

Tartalom

Veres Panni
A műfordítás nyelvi kérdéseiről

Intézményesült a szépség huligánja

Szobrot kapott, iskolát és könyvtárat neveztek el Ladányi Mihályról

Mi sem állt távolabb Ladányi Mihály (1934–1986) életművétől és személyiségétől, mint a szoborba öntés. Mégis, Csemőben iskolát neveztek el róla, Dévaványán pedig könyvtárat. Utóbbi helyszínen a szobrot sem úszhatta meg.

    Szobrot állított Ladányi Mihály kétszeres József Attila-díjas költőnek szülővárosa, a Békés megyei Dévaványa. A gyűjtést helyi alapítvány szervezte, amelynek vezetője Novák Imre alpolgármester. A terv megvalósításához az önkormányzat 1,1 millió forinttal járult hozzá, de szépen gyűltek a magánszemélyektől, szervezetektől érkező felajánlások is.

Győrfi Sándor Ladányi-szobra Dévaványa főterén áll

    A műalkotást Győrfi Sándor karcagi szobrász készítette. A látványtervet – annak rendje és módja szerint – a lektorátus hagyta jóvá, amelyhez az önkormányzat anyagi támogatásért is folyamodott. Győrfi Sándor műve kőtalapzaton áll, a mellszobor anyaga bronz. Az emlékszobrot a költő nevét viselő könyvtárral szemben állították fel 2009. április 11-én, a költészet napján, amely alkalomra országos szavalóversenyt hirdettek. A műalkotás körül parkot alakítottak ki és szépítették a környezetet, így a költségek elérték a 3 millió forintot.
    Ladányi Mihály a szocializmus évtizedeinek egyik legnépszerűbb költője volt, kötetei rendre elkeltek, író-olvasó találkozóira eljöttek rajongói. Életműve mára ugyan kissé elfelejtődött, legalábbis a „trendi” irodalomkritikusok részéről, de az irodalombarátok változatlanul számon tartják. A népi-nemzeti tábor Leninről és Che Guevaráról írott verseit nem tudja feledni, a politikai értelemben balliberális kötődésűek pedig sajátosan értelmezett belső ellenzékiségére nem képesek fátylat borítani. És hát egykor hallatlan népszerűsége is féltékenységre adhat okot, szálka a „posztmodern” hangadók szemében. Leginkább talán az önmagukat mindmáig marxistáknak vallók műhelyei tűzték zászlaikra a szépség huligánja nevét – ők viszont éppen a hazafias kérdések iránt is érzékeny alkotó jelentőségét igyekeznek elhallgatni. A dilemmákat talán éppen Ladányi oldhatta volna fel, ám önpusztító életmódja miatt nem élhette meg a rendszerváltást, a különben csak félig-meddig megvalósított önfeltárás idejét.

Felirat a Ladányi Mihály Könyvtár bejáratánál A Ladányi Mihály Könyvtár Dévaványán (a szerző felvételei)

    Ladányi Mihályról nem állíthatjuk, hogy a Kádár-rendszer kegyeltje lett volna. Hol a baloldaliságot kérte számon az itt-ott romantikusan radikális-anarchista, máskor ország- és jövőféltő hangütéssel, hol vagabundként, botrányhősként utasította el a fennállót. Lázadó alkata társadalomból való kivonulással párosult, csemői magányában homoki csigerrel ásta alá amúgy is ingatag egészségét. Az írószövetség többször tette indexre főleg extrém magatartása miatt, kiváltképp italos közszereplései okoztak riadalmat, márpedig gyakran a hivatalosságok fülébe jutott, hogy Ladányi melyik irodalmi esten lépett fel kapatosan. Egy ízben például orosz pacsulival locsolta be az írószövetség ruhatárában talált nagykabátokat – elképzelhetjük a hatást, amikor tulajdonosaik felöltötték azokat.
    A szűkebb pátria kiállása most azért is dicsérendő, mert a hetvenes-nyolcvanas években a Körösök vidékéről szintén száműzték a költőt, s a változást nem érhette meg. Hogy Kossuth-díjat még posztumusz sem kapott, az a magyar társadalom mindenkori vezetésének mulasztása, hiszen nála kevésbé hatásos művészek ládafiájában már ott díszeleg az elismerés. A Magyar Nemzet (amelynek 1957-ben munkatársa volt) magazinja írta meg úgy két évvel ezelőtt, hogy anno felterjesztették a kitüntetésre, de Aczél György segédei nem találták alkalmasnak rá. Ladányi mérgében fejszével darabolta fel a rózsaszín vagy lila csecsemőkádat…
    Az utókor nem hálás, ha a Ladányi-életműről van szó. Népi kezdeményezések ugyan akadnak, hiszen például Csemőben általános iskolát neveztek el róla, s most a szülőváros (annak idején falu) is szépen kiállt a szoborállítással. A 22 éve halott költő vitriolos-szarkasztikus, s csak imitt-amott elégikus stílusának mibenléte okán ma sem ígérkezik jól gyúrható anyagnak, de ínséges időkben már magát a gesztust is értékelnünk kell.

Ványai Fehér József

A lap tetejére