NAPÚT 2009/8., 80. oldal
Tartalom
Dömötör Andrea, Hidi László, Pölcz Ádám, Terjéki Tamás
Álösszetételek
Bertalan Tivadar
Aktív fej
Baksa Bernadett
Magánhangzó-tangó
Ledér mesém
Menyhért szerény, kemény legény,
egy mént lesvén hetykén henyél.
Teréz ledér fehércseléd,
kecskét fejvén felé se néz.
Menyhért egén felkél egy fény:
„Cseléd mezét letéphetném.
Kertjét-sejtjét, nyelvét-selymét,
kegyét-eszét megéhezém.”
Derék legény elmégy, nem fél,
letérdelvén ekképp regél:
„Te szép Teréz, serény te lény,
megkérlek én, legyél enyém!
Egy éj felén megérezném
lényed, gyengéden vétkezvén.
Elmém elég sekély, ez tény,
mellém megtérve kéjt remélj!
Merész fecském legyél nékem,
ez év delén vétkezz vélem!
Nem kérkedék, szekér s fedél
lesz, s még elég kenyér ’s ne félj!
Meg prém, tehén, remény-regény,
meggylé, lepény, egy gép, egy kép…
Ne késs, emészt e kéj, e vég,
e mézes kézre éhezés!”
Teréz kevély fehércseléd,
szemén egy fény mesét zenél.
Fejét szegé, kedvét lelé,
e rét setét felére tér.
Megérkezvén eszét veszté,
kevés mezét le ’s veszé,
bevégezvén Menyhért hegyén,
véget ér e ledér mesém.