NAPÚT 2010/6., 3. oldal
Tartalom
Kerékgyártó István és Rácz Gyöngyi
köszöntője
Rácz Gyöngyi
Az Eötvös Társaság 25 éves
Eötvös József
Én is szeretném…
Én is szeretném nyájasabb dalokban
Üdvözleni a szép természetet,
Ábrándaimnak fényes csillagokban
S bimbók között keresni képeket.
Én is szeretnék kedvesem szeméről
Enyelgve és busongva dallani,
S nyájas arczáról, jég-hideg szivéről
Érzékenyen sok szépet mondani.
Én is szeretném lángoló szavakkal
Dicsérni ősz Tokajnak tűzborát,
Szabály szerint kimért zengő sorokban
Megénekelni a magyar hazát.
De engem fölver nyájas képzetimből
Komoly valónak súlyos érczkara;
Fajom keserve hangzik énekimből,
Dalom nehéz koromnak jajszava.
Mit ezrek némán tűrve érezének,
Eltölti égő kínnal lelkemet;
Mért bámulod, ha nem vidám az ének
S öröm helyett csak bút ébreszthetett?
Mig gyáva kor borúl hazám fölébe,
Én szebb emlékivel nem gúnyolom;
Mig égő könny ragyog ezrek szemébe’,
Szelíd örömről nem mesél dalom.
Miként az aeol-hárfa viharokban
Feljajdul a magas tetők felett:
Úgy zeng a dalnok bús dalt bús napokban,
Ki várna tőle nyájas éneket?
Ha éji vész borítja látkörünket,
Villámokért sohajt a tévedő;
Ha régi bánat kínozá szivünket
Nem könnyeket kér-e a szenvedő?
S ilyen legyen dalom: egy villám fénye,
Egy könny, kimondva ezrek kínjait;
Kit nem hevít korának érzeménye,
Szakítsa ketté lantja húrjait.
Eötvös József nemzetről, nemzetiségről
Az 1868-as nemzetiségi törvény a XIX. századi Európa legkorszerűbb, legrészletesebben kidolgozott nemzetiségi törvénye. Bábái között első helyen Eötvös Józsefet találjuk, az 1848-as kabinet és a kiegyezés utáni első felelős kormány kultuszminiszterét. Eötvös nemcsak legfőbb organizátora volt e törvényalkotásnak, hanem elméleti megalapozója is, noha a törvény végső szerkezete csak részben követte eredeti koncepcióját.
Az államnak biztosítania kell valamennyi, kebelébe foglalt nemzetének-nemzetiségének, azok nyelvének, kultúrájának stb. szabad fejlődését.