E számunk képzőművész vendégei a bárdudvarnoki Goszthony Mária Nemzetközi Üveg Alkotótelep és Szimpozion Alapítvány A „Magyar Üveges Iparművészetért” Egyesületének vándorkiállításának alkotói.

„Újra kellene kezdeni mindent, / a gyermekek mosolyát, / újjáalkotni a forrást, amely / vizet fakaszt, megváltásra, / keresztségre, hogy isteni / és emberi legyél tövises / koronáddal.” (Zágorec-Csuka Judit)

„tekintetünk egymáson törik // töviskoszorú egy nem létező / szentképen / vándorének vándorbot / gondűző és búfelejtő / a csillagok maguktól is hullanak” (Mózsi Ferenc)

„Féltünk tán, hogy nem támad több reggel a harmatból, pírból, zúzmarából? Pedig támadt mindig új s újabb. Mi meg fölkapaszkodtunk a hegyre kora reggel, bújócskáztunk a Straža fölött húzódó tölgyesben, és kipirulva, lihegve nagyokat ittunk a forrás hideg vizéből. S már szaladtunk is tovább, illatozó kúszóakácok mellett, az őszben lángoló szömörce közt, csak a szérű végénél torpantunk meg, és jártattuk végig a tekintetünket a tengeren Gradežtől Miramaráig és Miljig.” (Miran Košuta)

„Aki Bécsig eljutott, az „madárlátta” ember volt. Miközben pedig az öregek ilyeneket meséltek, hogy… este felültem az Adria-expresszre, s másnap kiszálltam Velencében…, elszakadt a cipőfűzőm, de közben mezítláb végigjártam az összes múzeumot. Szóval, borzasztó menésvágy volt akkor az emberekben!” (Makkai Ádámmal beszélget Faragó Laura)

„Nepomuki Szent János szobra a templom mögött elindult lefelé a széles, cirádás talpazat hét lépcsőjén. Közelbe ért. Magas volt, hátrafésült mákos haján csillogott a friss, illatos olaj a gyér lámpafényben. Szájsarkában mezítlábas cigaretta. Parazsa ütemesen villogott.” (Koppány Zsolt)

„És a pokol kapui Pincemajornál? A bebetonozott szájadékok a szénbányák lejáratánál? Ki tudja, milyen gyilkos sugaraktól választanak el bennünket? Vagy a később halók, meg sem születettek sírkövei lennének?” (Hagymás István)

2000. november – II. évfolyam 9. szám
…és Szlovénia

…és Szlovénia

Szilágy Imre bevezetője

Ida Močivnik • Kis népek virradata

Hagymás István • Lendva-hegy

Zágorec-Csuka Judit • Visszanézve • Álmomban

C. Toplák János • Életperem • Éneklő Muravidék

Az ördög és a szegény ember (Vrag i smrak)

(Krajczár Károly gyűjtése)

Drago Jančar • Zörej a fejben

(Gállos Orsolya fordítása)

Bruna Pertot • Egy asszony naplójából

Miran Košuta • Rekviem egy szőlőskertért és egy öregasszonyért

(Szilágyi Károly fordításai)

Balazsek Dániel • Arcodig meredek csend

Halász Albert • 10.

Jung Eszter • A Zrínyiek társzekerei

Tárlat

Bárdibükki üvegművészek munkái

Prágai Tamás • Törékeny létezés

Hangírás

Siető képzelet

(Makkai Ádámmal Faragó Laura beszélget)

Kovács Ferenc • A napok maradéka

Mózsi Ferenc • szinkópátlanul… • elvégre… • non coronat…

Mezei András • Halasztok

Koppány Zsolt • Gizi

Tüskés Tibor • Öreg ember a hegyen

Szauer Ágoston • Alakok • Polír • Óvatosan • A mítosz születése

Nyilas Atilla • Annának, aki 2000-ben lett 19 éves • 6 SMS

Kopogtató

Faludi Ádám • kijárok imádkozni a kamrába

(Vass Tibor ajánlásával)

Száraz Miklós György • Lonely planet

(Temesi Ferenc ajánlásával)

Fried István • Fáklyák és rozsdás hadak

(Márai Sándor Vörösmarty-mondata)

Veress Miklós • Vendégek • Szépnap

A kis népek virradatának új fejezetét jelentette a tíz évvel ezelőtti szlovéniai népszavazás az önállósulás mellett. A lélekszámban hatod-heted magyarságnyi, nemzeti nyelvi-kulturális létét hosszú évszázadokon át szívósan őrző, államiságát újonnan elnyert szlovénség hazai és határon túli alkotóinak munkáiból adunk ízelítőt e számunk első felében.