E számunk képzőművész vendégei: idősebb Szurcsik János festő és két fia, János, a szobrász és József, a grafikus.

DIÁKFÉNYKÖRBEN  Jó lenne, ha ugyanazt élnénk át, mint a költő. • A költő saját magát adja, és ne próbálja kitalálni, hogy mit akar a befogadó közeg. • A költészet mindig létezik, és költők is mindig vannak. • Sok versben semmi értelmet sem találtam. Pedig rászántam az időt, és gondolkodtam róla. • Sajnálom a mai magyar költészetet, ahogy ott fekszik a mai magyar költők vérpadján, de sajnálom a mai magyar költőket is ebben a kegyetlenül reális világban. • A modern művészetekről általában az a véleményem, hogy kezdik elveszíteni igazi tartalmukat, jelentésüket. • Kevés olyan mai verssel találkoztam, amely a néphez szól. • Van egyáltalán egy ép elméjű modern költő? • Nincs „egységfront” sehol igazán. • Nem gondolom, hogy az „irodalom klasszikus értékei” elveszítették volna varázserejüket. • Az irodalom szerepe szerintem az, hogy értékrendeket adjon, és megtanítson eldönteni, hogy mi a jó, és mi a rossz. • Véleményem szerint a vers valóban bomba is, és az olvasói szellem építése is. • Az ember azt szereti olvasni, ami hozzá szól vagy róla, tehát ami megérinti úgy, ahogy semmi más nem. • A világ folyamatosan változik, de az igazi értékek ugyanazok maradnak. • Minden vers az olvasóban teljesedik be, és ott hal el. A mai magyar költészet lehetne akár kiemelkedően jó is. • Ne haragudjatok, de ha valaki könyvet vesz a kezébe, szerintem kurvára nem kell hogy érdekelje a mai társadalom, a dolgok állása, a fiatalság problémája. • Mindig lesz valaki, aki esetleg pont úgy érzett, ahogy mi fejeztünk volna ki valamit. • Bármire ráfoghatjuk: ez művészet. • Manapság nincsenek országszerte igazán elismert és megbecsült költők. • Biztos vagyok benne, hogy vannak emberek, akik szeretnek érezni. (Huszonegy középiskolás a mai magyar líraszemléletről)

APAKÉPEK. „Olyan kihívások elé kerültünk, melyek túl hamar elhasznált anyaggá tettek minket… a mi generációnk, amikor olyan helyzetbe került, hogy már részt tudott venni a társadalmi döntésekben, akkor már rossz minőségűvé vált.” (Szabó István filmrendező)

2001. március – III. évfolyam 2. szám
Példák és követők

Sárándi József • Gyónás helyett • Megtérés

Évgyűrűk

Supka Magdolna • A zsömleglóriás polihisztor

Hangírás

Apaképek

(Szabó István, Kézdi György, Utassy József, Gergely Ágnes, Szabados György, Ungváry Rudolf, Sváby Lajos, Simó Sándor és Lengyel Péter kivonatos vallomása)

Oláh János • Robinson

Lackfi János • A tolvaj szól

Ács József • Próbaapaság

Tüskés Tibor • Az anya halála

Noth Zsuzsánna • Feküdt, mint egy faág

Szappanos Gábor • Apám, Istenem…

Ozián Judit • Félbehagyott múlt

Szegedi Kovács György • Édesapám és a teknőc

Bognár Antal • Földrajzóra

Fecske Csaba • Közelebb a földhöz • Évek • Csak velem

Hetedhét

„Ha a Hold megnő…” – Georg Trakl és követői

(Erdélyi Z. János tanulmánya és fordításai)

Végh Attila • Levél Platónhoz • Tükörterem • Levél Szent Ferenchez

Kiss Benedek • Érem, nyakamba • Állítás és két kérdés • Dúdolgató

Tárlat

Id. Szurcsik János • festményei, ifj. Szurcsik János szobrai és Szurcsik József grafikái

Sz. Molnár Erika • Három Szurcsik

Diákfénykör

Huszonegy középiskolás a mai magyar líraszemléletről

Berek

Lukáts János • Apja, lánya, erdeje…

Kárpáti Tünde • Mit akarsz • Tihany • Barokk csokor – névnapodra

Jenei Gyula • négy áradás

Nyírfalvi Károly • [nyár és ősz között] • J-nek

Kopogtató

Rott József • A Fügekaktuszban az ördög

(Száraz Miklós György ajánlásával)

Nagy Ildikó Noémi • Metronóm

(Száraz Miklós György ajánlásával)

Száraz György • Szenvtelen országleírás

(Száraz Miklós György jegyzetével)

Ablak

Karádi Zsolt • Az irodalom hivatásáról

(Görömbei András • Létértelmezések)

Szentmártoni János • „Csak érti tovább a szív e tűző vonzást”

(Kalász Márton • A rózsafestő)

Ködöböcz Gábor • „búvunk egymás árnyékába”

(Kányádi Sándor költészetéről)

Égalj

Kabdebó Lóránt • A Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelye

A szám megjelenését a Miskolci Egyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke támogatta.