„A kor egyesítő törekvéseinek is fontos tanúja a magyar korona alsó része. Zománcképei, az 1070-es évek konstantinápolyi udvari megrendelésére egy, az Újszövetségre alapozott, tehát Bizáncban és Nyugaton egyaránt friss uralmi programot ágyaznak be a korona hagyományos műfajába. A hagyományos késő antik eredetű oromdíszek crescendója között elöl középen kiemelten jelenik meg a trónoló Krisztus. Az újabb, latin zománckép-együttes ismét a térítés újszövetségi programját hordozza az apostolok együttesével, mintegy kipótolva az alsó rész hiányosságait e tekintetben. Együttesen egyértelműen a Szent István előtt álló programot hordozzák a maga komplexitásában.” (Kiss Etele)

„Szent István apostoli király személye talán a legalkalmasabb arra, hogy rajta keresztül ismerhessük fel a hazai kereszténység és a keresztény Európa egységének szükségességét.” (Kalota József)

„A választás tehát leszűkül: nem arról van szó, hogy melyik »égtájat« választjuk, hanem hogy melyik Nyugatot: azt, ahol szavunk elenyészően kicsi és alig hallható, vagy ahol szóhoz jutunk és befolyásoljuk sorsunkat, és esetleg másét.” (Molnár Tamás)

„István uralkodásának korszaka a religio és a fides fogalmak egzakt módon dokumentálhatatlan viszonyát illetően számtalan, külön-külön is érdekfeszítő kérdést vet föl.” (Rugási Gyula)

„Nem tudjuk teljes biztonsággal eldönteni: az eredeti ereklye kéz vagy kar volt-e? Nem ismerjük eléggé az útját. Hány hiteles ereklye létezik és hol találhatók?” (Harmath Arisztid Sándor)

„Az őskeresztényeknek az ópogánysággal sokszor könnyebb dolguk volt, mint nekünk a mai neopogánysággal.” (Kamarás István)

„A Kárpát-medence keleti része történelmének eltitkolt részleteit ismerhetnénk meg Romzsa Tódor mártíriuma által. Van-e üzenete a mi korunk számára, és mi az?” (Puskás László)

„Erdély legrégebbi datált (1311) freskódísze Őraljaboldogfalván (Sîntamaria Orlea) maradt fenn, olyan területen, ahol egyébként a legkorábbi román ortodox templomok is találhatók. A jeleneteken viszont, a bizánci ikonográfiában egyedülálló módon, semmiféle felirat nem látható, kivéve a felajánlás mára nehezen kivehető latin feliratát.” (Kiss Etele)

2001. július–augusztus – III. évfolyam 6. szám
Országunk istápja

Sebeők János bevezetője

Évgyűrűk

Trogmayer Ottó • Érlelő századévek

Országunk istápja

Niederhauser Emil • Kelet-Európa az Úrnak ezredik esztendejében

Molnár Tamás • Jó irány, rossz irány

Rugási Gyula • Az Intelmek és a nemzeti teológia

Kalota József • Két világ szentje

Puskás László • Helytállás a vértanúságig

(Romzsa Tódor boldoggá avatásáról)

Tárlat

A millenáris emlékesztendő képtárából

Kiss Etele • A magyar korona kettős arculata

Országunk istápja

Harmath Arisztid Sándor • A Szent Jobb rejtélyes útja

Harangozó Imre • „Idvez légy bódog Szent István királ…”

Vass Tibor • Javarészt a keresztényietlenség

Kamarás István • Régi-új pogányok, régi és új istenségek

Gyárfás Endre • Varázslások

Pécsi Sándor • Sámáncsónakok

Takács Márta • Egy csodálatos világrend

(Jegyzetek Kodolányi János Pogány tűz című munkájához)

E számunk megjelentetését támogatta a XX. Század Intézet
és Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata.