E számunk képzőművész vendége, Schéner Mihály festő-, grafikus- és szobrászművész 1923. január 9-én született Medgyesegyházán. Munkásságát Munkácsy-plakettel, Munkácsy Mihály-díjjal, a Soros Alapítvány díjával és Kossuth-díjjal ismerték el. Érdemes és kiváló művész.

„Az éneklő víziló híre futószőnyegként terjedt el a városban, és eljutott Báderevics Tifting New York-i impresszárió füléhez is… Dzsinguli éppen a Bajazzók prológját adta elő, amikor váratlanul szájzár lépett fel nála. Attól fogva ki tudta tátani ugyan a száját, ám többé nem tudta becsukni.” (Szilágyi György)

„Viszonylag hamar úrrá lett azokon a nehézségeken, melyek abból fakadtak, hogy férfi létére madámként kellett helytállnia. Ahogy korábban megtanult franciául, majd németül, a háború vége felé az orosz szavakat magolta.” (Lajta Erika)

„A céheslegények túlélési hármas szabálya: 1. Rendszeres fogmosás. 2. Törhetetlen egyistenhit. 3. Gyeptégla.” (Pienták Attila)

„És az emberek lassanként elindultak a Nagy kanyar felé, ilyet úgyis ritkán látni, a markukban pedig, a kellemeset összekötendő a hasznossal, ott szorongatták a kétkilós kenyér árát.” (Ircsik Vilmos)

„A rózsacsokrot, amelyet Klaus hozott, kihajítottam a komposztgödörbe. Nem tehet róla szegény virág, hogy tétova gondolataim dönögnek körülötte, de azért ne emlékeztessen engem a kifosztottaknak járó alamizsnára.” (Gyárfás Endre)

„Egyszer osztán, amikor a történet fordulatot vett, szokatlanul meleg nyár tette tiszteletét a vidéken. Nem tudni, hogy ez a rendkívüli forróság volt-e az oka, de a körtefa nem eresztette el a gyümölcsét. Ábrahám még a pityókaföldről is hazanézett, de a fa töve körül olyan üres volt a fű, mit a galuskás tál vasárnaponként.” (Marián Gabriella)

2002. január–február – IV. évfolyam 1. szám
MindenKIderül

Állati évgyűrűk

Szilágyi György • Dzsinguli

Kelemen Lajos • Archeopteryx • Busterre gondol

Restár Sándor • trükk • ki lehetnél végre • kívánságműsor • szerelem • natúr

Marián Gabriella • A körtefa

Báthori Csaba • A Jesszus és a haverok

Pienták Attila • Adalékok a középkori és kora újkori céhlegénymozgalmak történetéhez

Bratka László • Csomó • Haiku

Batári Gábor • A rimához • Népdal Irreália szigetéről

Zsille Gábor • Szülinapi dal • Casanova bevallja a szép fogadósnét • Kéj-szonett, numera 1.

Lajta Erika • A Pompadour szocialista brigád

Kérész Gyula • Négy recept a képtelen szakácskönyvből

Kozarits Zoltán • A számoló kacsa

Fecske Csaba • Vidám sírversek

Ébert Tibor • Gágogások

Hetedhárom

Sinikka Nopola • Nálam van ágynemű!

(Kovács Ottilia fordítása)

Humor bolgár módra

(Szondi György fordítása)

Alberto Savinio • Az ülőpárna

(Szénási Ferenc fordítása)

Tárlat

Schéner Mihály festményei

(Fotó: Pető Zsuzsa)

Döbrentei Kornél • Schéner Mester

Mustra

Ircsik Vilmos • Augusztus hava

Gyárfás Endre • Édes öcsém!

Varga Imre • Páros beszéd

Vasi Ferenc Zoltán • Száj

Bíró József • International poem • Számlalevél • Dohos-dada-rock-and-roll

Merényi Krisztián • Forgácsok

Berek

Pencz Levente • A fenntarthatóság szószólója

Bezdán Györgyi–Kajner Péter • Utódaink jogvédője

Privigyei Csaba • Embert madaráról…

Ablak

Fried István • Egy meg (nem) írt Márai-regény nyomában

Mezei András • Csendes ízlésforradalom

(A középnemzedék antológiájáról)

Baán Tibor • A fájdalom fagyott könnyei

(Nyírfalvi Károly • Szél és Nap)

Ködöböcz Gábor • „volna itt még annyi minden”

(Fecske Csaba • Ami lehetne még)

Kelemen Lajos • Múlt idők mai érvénye

(Albert Gábor • Az Öreg Kutya vedleni készül)

Prágai Tamás • A formaadás formái

(Bertha Zoltán • Sorstükör)

Szakolczay Lajos • Kikötő – Jegyzetek éjfél után

A lélek festőecsetje (Puha Ferenc festményei a nagycenki Horváth-Lukács Galériában)

Az időtlen idő körforgása (Bereznai Péter grafikái a Kaposfüredi Galériában)

Dialógus a Millenniumi Szalonban

Péter Péter • Műfordítás magyarról magyarra

Illusztrációk

Tandori Dezső rajzos levelei

Berek rovatunk támogatója: