NAPÚT 2008/9., 121. oldal


Tartalom

Irina Kovaljova
Őszirózsák • Szalmavirág

Regina Katinaite-Lumpickienė
Az út vége

Alekszandr Kravcov


Soha



Az állomás nyüzsgő forgatagában
vonatok húznak ki vagy érkeznek.
Mindig várok. S újra meg újra rám csap
a borzalom: anyám sose jön meg.

Sírkő virraszt ott a messzi sztyeppen,
mint lelkemben a megkövült fájdalom –;
szeme fényét idegen szemekben
fürkészem – és már meg nem találhatom.

Cseh Károly fordítása


Alekszandr Kravcov 1915-ben született. Az idős költő lírájára az emlékezés, a nosztalgia és a tájélmények jellemzőek zömmel. Most közölt verse a Nádpisz na klinkerás a kövön – 1983, Moszkva) kötetében lelhető fel eredetiben.

A lap tetejére