html> Napút Online | 2009/5.

NAPÚT 2008/5., 39–40. oldal


Tartalom

Miriam Van Hee
Szederszüret • Álomtámadás • Utazni • Vidéki nyár • A keselyűk • Csókák • David Garedzsa (Grúzia) • Fedélzeten • Arra gondolsz

William Shakespeare
Othello

Ronald Stuart Thomas


Nincs válasz



Csakhogy a kemikáliák nem
voltak készen az agyamban, így hát
hagytam, működjön tovább, oldva
a szavakat a
nyelvemen. Barátom, megmondtam,
az élet túl rövid
a vallásra: sokáig tart,
míg föláldozzuk magunkat
az Istennek. Fordulj inkább
a tudomány felé, az mindent
föltár, nincs ára a
kérdezésnek. A tudás hatalom:
a régi bölcsesség
nem változott. Az atommagok
nem várnak a parancsszavunkra. Előre,
kiáltjuk, és a por kiteríti
szőnyegét. Hitvallásaink
és remekműveink fölött forognak a kerekeink.






Szinopszis



Platón nem sok olyat ajánlott
nekünk, amit Arisztotelész ne vett
volna vissza. Később Spinoza
racionalizálta a megközelítés formáját:
megtanultuk, hogy a szeretet
létünk intellektuális
módusza. Hume azonban megkérdőjelezte
azt is, aki szeret,
és azt is, akit szeretnek. Az én, kit meghagyott
nekünk, volt az, amit Kantnak
nem sikerült transzcendálnia. Vagy Hegelnek
eltüntetnie a rémségnek azt a szürke
alanyát, kit Sören Kierkegaard
festett le, amint áttör ezer mélység fölött,
a bestiát, a történelem dühöngő őrültjét,
ki mosolyogva elnököl a pozitivisták tanácskozásain.






Elveszett karácsony



Egyedül. Karácsony.
Három fa tart a hegyre, a három király.
Csillag is ég
a sötét jászol fölött. De hol a gyermek?

Milyen kár! Ő is messziről jött,
akár a fák, kik türelmesek voltak,
mint ő. De lelke megelőzte
a hosszú úton. A jászol üres.






Ámen



Minden elrendeltetett:
szűz a gyermekkel, születés
Bethlehemben, a poros út föl
Jeruzsálembe. A próféták
megjövendölték, az írások fölkészítették arra,
hogy elfogadja. Júdás tette a dolgát
savanyú csókjával; mi mást tehetett
volna?
    Bölcs öregkor,
a kitartó szolgálatért járó érdemjelek
nem méltók egy megváltóhoz. Meg kellett
ölni; a megváltás halálos
bűnt kíván. A lélek sötétjébe gyökerező
fát, az eredeti létbe-ágazást: isteni
kertészkedést. Nincs értelme az életnek,
míg vannak emberek, kiknek nem kell
a szeretet. Istennek szüksége volt a vértanúságára.
A keresztről révedő szelíd szemek
perverz diadalára. Mit tehet arról,
hogy az embereknek csak ilyen csekély áldozatra tellett?

Tornai József fordításai


Ronald Stuart Thomas (1913–2000) anglikán lelkész, korának legismertebb, 1995-ben Nobel-díjra jelölt walesi költője.

A lap tetejére