NAPÚT 2010/6., 90. oldal
Tartalom
Tatjana Ocsejeva
1. Ne fuss • 2. Az ember kóbor lelke • 3. Mama
Maria Vagatova
Aj Juvan a Moszum folyó vidékéről
Ljubov Koszova-Sztarceva*
* * *
„Szent helyemre” bújok
Az emberek elől.
Minden egyes sorhoz
Izzón imádkozom:
„Te, lelkem szülöttje,
Vérem hevítettje,
Mint gyors csermely vize –
Fuss forró versekbe.”
* * *
Elaltatom gyermekim,
Elaltatom férjem is,
Aztán elszököm tőlük
Egy különös világba.
Múzsa-ország ajtaján
Hangtalanul belépek,
Abban az arany csendben
A szent lantra rálelek.
Húrjait felhangolom,
Zengjen, ahogy akarom,
Hadd szárnyaljon a lelkem,
Keresztül-át mindenen.
Mit csak bírok reggelig,
Isten-lányként játszom itt.
Aztán sietek haza –
Ők semmiről sem tudnak.
Nagy Katalin fordításai
Ljubov Koszova (művészneve: Sztarceva – 1959, Polevo) komi-permják költőnő. Filológiát végzett az Udmurt Állami Egyetemen. A Komi-Permják Társadalomtudományi Intézetben tudományos munkatárs. Első, permják nyelvű kötete 1992-ben látott napvilágot, ezt követte a gyermekeknek írt elbeszéléskötete. Versei rendszeresen olvashatók különböző folyóiratokban.