A számunk színes mellékletén található, Kussuth Lajost ábrázoló levelezőlapok Kucza Péter kollekciójából valók, aki több mint harminc éve gyűjt magyar történelemmel és helytörténettel foglalkozó könyveket, nyomtatványokat, metszeteket, levelezőlapokat, közülük is kiemelten az 1848-as szabadságharccal foglalkozókat.

„1848. március 19-én Pozsonyban a kötelező tiszteletkörök után nyomatékosan óvta a főváros a »szerepzavartól«. »Én Buda-Pest város lakosságát a hazában kimondhatatlan nyomatékosnak, s Buda-Pestet az ország szívének tartom, de urának tartani soha nem fogom.«” (Fónagy Zoltán)

„Kossuth páratlan energiája és tekintélye nélkül az ország alkotmányának védelmében kifejtett katonai ellenállását a császári seregek az év végére letörhették volna. A szabadságharc legnagyobb létszámú külhoni fegyveres ereje, a lengyel légió – (1849 júniusában az erdélyi lengyel légióval együtt mintegy 3500 főt számlált) – se alakult volna meg 1848 novemberében Kossuth pártfogása nélkül.” (Kovács István)

„Kossuth haláláig tartotta magát ahhoz, hogy Görgei méltatlanná vált a bizalmára, s legfőképpen az ő árulása okozta a szabadságharc vereségét. Görgei valamivel megértőbb volt a kormányzó iránt. »Görgei gyakran mondta nekem – írja Marczali Henrik –, hogy 1848-ban Kossuth a nagy ember, ki nélkül nem történt volna semmi. Ő maga csak buborék, kit fölvetett az események árja.«” (Hermann Róbert)

„A Kossuth-emigráció az európaias öltözködésben is úttörő szerepet játszott. A magyarok érkezése előtt csak néhány bolgár hordott az akkori európai divat szerint készült ruhákat, legföljebb azok, akik külföldön tanultak (az oszmán hatóságok csak vonakodva engedélyezték bolgár iskolák működését). A magyarok divatos, órazsebbel is ellátott nadrágokban jártak, s akadt követőjük a bolgárok közt is.” (Alexander Gjurov)

„Manapság besúgók figyelik a besúgókat. Ezért nem is sértett meg a feltételezése. Valóban, akár besúgó is lehetnék, hiszen nagyon sokan megfordulnak a műhelyemben… Jobban keresnék vele, mint a bakancsfoltozással. Csakhogy engem tisztességre tanított az apám, éppúgy, mint önt.” (T. Ágoston László)

2002. szeptember – IV. évfolyam 7. szám
Tudosítások: Kossuth

Kárpáti Tünde • Árokhát utca • Korábban jön minden idén

Tudósítások: Kossuth

Erdmann Gyula • Szövétnek a sötétségben

Hermann Róbert • Egy szerep és az árnyéka

Bratka László • Haikuk

Kerék Imre • Anakreóni • Négy festmény • Tükörpontyok az éjszakában

Végh Attila • A szemorvos • A postás • A bűnös • A szobrász

Filip Tamás • Hódolat egy mesternek • Habvers • Avantgarde

T. Ágoston László • A suszterinas

Kovács István • Kossuth és a lengyel légió

Tárlat

Képeslapok Kucza Péter gyűjteményéből

Tudósítások: Kossuth

S. Benedek András • Gyászmise Kossuthért

Alexander Gjurov • Magyar minták

Fónagy Zoltán • Évek és napok Pest-Budán

Pelyach István • Honpolgárok egyeteme

Zsille Gábor • Siker • Szünet

Jasper Gyula • Misztikus álom

Ablak

Szakolczay Lajos • Kikötő – Jegyzetek éjfél után

István király, az országépítő

A lélek ablakai (Krajcsovics Éva festményei a Retorta Galériában)

Profán ikonok (Morvay László tűzzománc képei Herenden)

Szappanos Gábor • A feltámadt pikáró

(Gángoly Attila–Novák Valentin • Zsír Balázs)

Berek

Kovács Gábor • Információs társadalom – ideológia vagy valóság?

Pacskovszky Zsolt • Winkler és a vásárlásmentes világnap

Csikós Attila • Végkiárusítás

Báger Gusztáv • Misztérium • Hajnali séta



E számunk megjelentetését a Kossuth Emlékbizottság támogatta.

Berek rovatunk támogatója: