Varga Zsófi
Európa II.
Álarc mögül kandikáló…

E számunk képzőművész vendégei – Bojcsuk Iván, Császár Tamás, Fenekovács László, Halász Géza, Jelenszky László, Makina és Varga Zsófi – heten a Kortárs Karikatúra és Szatíra Műhely (azaz KOKSZ Műhely) tizenhat tagja közül. A kis csoport 2002 tavaszán alakult, tulajdonképpen egy, a magyar karikaturistákat és szatirikus képzőművészeket összefogó baráti társaság. Tagjai még: Árvay László, Gyulai Líviusz, Kaján Tibor, Kemény György, Lipták György, Sajdik Ferenc, Szalay Pál, Szerényi Gábor és Tettamanti Béla.

„Amikor az ismerkedésben rájöttem, hogy a közismert plakátrajzoló-művésszel találkozom, halevést hirdető utcai plakátjai mondanivalóját hirtelen lefordítottam magyarra, s a kézfogásnál ezzel üdvözöltem: Egyetek halat, táplálja az agyat.” (Dr. Koncz Sándor)

„Irigylem azt a régi világot, mely tele volt csodákkal. Amikor például egy újságíró kiderítette, hogy Salome, a keleti hastáncosnő Seeman Sándor néven lakik a Rottenbiller utcában, az még csodának számított.” (Szilágyi György)

„Az én falum komikumában alig-alig fordul elő a szatíra, bár minden adott lenne a választott világ szatirikus ábrázolásához. Mivel Az én falum világában a legfőbb nevető maga az elbeszélő, az a bizonyos »nyila-sincs-nevetés« nyilvánvalóan magáé, Gárdonyié.” (Druzsin Ferenc)

„»Ez a Lear milyen elragadó!« / S miket össze nem írt azelőtt! / Mondják, csuda furcsa manó, / noha mások kedvelik őt. // Esze éles, a gusztusa kényes, / és meglehetős nagy az orra, / a képe pocsék, terebélyes, / a szakálla akár a paróka.” (Edward Lear)

„A sok baráti köszöntő között elhangzott Páskándi Géza Palocsay-paródiája is. Még most is előttem az a viharos röhej, ami a Hím nyuszt a nő nyestnek fölolvasását kísérte.” (Szakolczay Lajos)

„Iluska rögtön fölébredt, mert kint aludt a pitvarban. Jancsi nyakába borult. Az első csókok után fölnézett és megijedt. Ugyanis, bár koromsötét volt, Jancsi arca olyan hófehér volt, mint a hó.” (Horváth Lajos)

„Legyinthetünk rajta, a Humor is megvonja a vállát, átnéz rajtunk, talán az utánunk következőkre! Még van dolga.” (Balázs Géza)

2005. január–február – VII. évfolyam 1. szám
Tréfát fűzünk

Csoóri Sándor • Szóljon a csörgődob

Évgyűrűk

Határ Győző • Gyökéreresztés

Druzsin Ferenc • „Csak afféle csöndes, békés vidámság…”

(A komikum Gárdonyi Az én falum című kisprózájában)

Szilágyi György • Lavina, a Liget rózsája • Leépüléstől felépülésig

Dr. Koncz Sándor • Élettörténet „egyházi” humorban

(Dr. Koncz Gábor jegyzeteivel)

Szentmártoni Szabó Géza • Balassi Bálint és a gyűrű ura

Horváth Lajos • Iskoláskönyv

Konczek József • Ez se mese

Molnár Bernadett • Kvázi-limerickek

Bánki Éva • Trubadúrok Magyarországon

Hetedhét

Edward Lear • „Ez a Lear milyen elragadó!” • A Szeles Tehén

(Havasi Attila fordításai)

Aleksandar Gatalica • Karnevál

(Bognár Antal fordítása)

Ioan Buteanu • Téli ének • Így már lehet • Wrong paraszt egy songot dalol

(Király Farkas fordításai)

Sztaniszlav Sztratiev • Szögletes esszé

(Szondi György fordítása)

Olivera Kjorveziroszka • Európa

(Hász Magdolna fordítása)

Matei Visniec • A bűvész

(Szlafkay Attila fordítása)

Berek

Sebeők János • A Nagylábú

Az iskola – bukásra áll?

(A Védegylet oktatáspolitikai javaslatai)

Pencz Levente • Együnk kevesebb húst!

Tárlat

A Kortárs Karikatúra és Szatíra Műhely tagjainak alkotásai

Szakolczay Lajos • A lét légtornászai

Szegedi Kovács György • Találkozás a gyönyörű régésznővel

Szóvár

Balázs Géza • A mai magyar nyelvi humor

Mustra

Koppány Zsolt • Feltámadás és az élet, avagy az apokrif sírbatétel

Elmebál

Zsidó Ferenc • Macskajaj

Borbáth Péter • Grafoman

Károly György • Viszérváry Marischka randalírozott brokkolija borjúfillagóriában

Faltysné Ujvári Anna • Bella

nextepp béla • A csend dőre őrei

Verrasztó Gábor • Félperces novellák

Rudnai Gábor • Egyperces

Szakálos Dénes László • A taj szám…

Lárai Eszter • 17. arckép • 23. arckép • 21. arckép • 22. arckép • 20. arckép

Csokonai Attila • Koranyár • Életkép

Demeter József • Bemutatkozás(ok) • A Szűz jegyében

Emlékezet

Szakolczay Lajos • Páskándi kérdés-kacaja

(Páskándi Géza • Kinek a jánya vót apád?)

Mesemorzsák

Raffai Judit–Dala Sára • Napjaink mesemondása

Ódor László • Tell Vilmos

Utóhang

Ablak

Prágai Tamás • Sherlock Holmes és a költészet

(Király Farkas • Hosszú árnyékok földje)

Németh István Péter • Vigíliák és szilenciumok

(Makkai-Kiss Nóra • Átvirrasztott csönd)

Dr. Ruzsicska Mária • Egy könyv a magyarokat befogadó Párizsról

(Az „Állj fel” torony árnyékában)

József Attila-emlékév 1.

Kabdebó Tamás • Az Óda