E számunk képzőművész vendége Jakobovits Miklós festőművész (Kolozsvár, 1936). A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végez, mesterei: Kádár Tibor, Miklóssy Gábor. A nagyváradi Körösvidéki Múzeum főmuzeológusa (1985–1997), 1997 óta a Barabás Miklós Céh elnöke. Írt esztétikai tanulmányokat, kisesszéket, műkritikákat, művészeti jellegű útirajzokat. Egyik alapítója a Nagyváradi Egyházművészeti Barokk Képtárnak. A Nagyváradi Ady Társaság alapító tagja.
„A modern magyar irodalomnak Nagyvárad volt az első (a fővárost is megelőző) szellemi otthona és tűzhelye. Ez a szerep azonban már a tízes években – Ady Endre, Juhász Gyula és mások távozása következében – erősen megkopott, és az első világháború végére Várad jóformán »beleszürkült« a vidéki nagyvárosok sorába.” (Pomogáts Béla)
„Madártávlatból látom a Várost, és lesek be a várfalak mögé. Az öt bástyájával teknősbékaként ötfelé terpedő váradi vár falain át belátok az erődítmény szívébe, ahol a kéttornyú katedrális altemplomában Szent László alussza nyugtalan örök álmát.” (Hubay Miklós)
„Ady városa, mondták a ~iak nekem, maguknak, mindenkinek, Pece-parti Párizs, tették hozzá, ha ettől nem hatódtál volna meg, olyan emberrel takaróznak, gondoltam, akinek ~ vajmi keveset jelentett, nem volt e város szerelmese, nem akart itt meghalni…” (Demeter Szilárd)
„Gyöngéden leemelik az »Édes«-t. A kapualjnál ideiglenes koporsóba fektetik. Levett kalappal némán állunk… Feleségem lehajol s állát fehér zsebkendővel felköti. A koporsófedelet reáeresztik… s megindul sebes vágtában a fekete kocsi…” (Vincze Géza)
„Érdemes lenne talán górcső alá venni az ortodox egyház és a mindenkori román hatalom összefonódott viszonyát, ami talán segítene megérteni azokat a politikai beidegződéseket, reflexeket, amelyek a történelemi tények alapján válnak elemezhetőkké. Természetesen ez a kérdés kellemetlen és sokak számára csupán kreált, álkérdés vagy éppen provokáció. Ezért az alapvető tudományosság mellett a kellő tapintatosságot is szem előtt kell tartani ahhoz, hogy ebben a kérdésben valamire is jussunk.” (Sz. Horváth István)
2007. május–június – IX. évfolyam 4. szám
Partium
Onnan nézek szerteszét 3.
Előtér
Hubay Miklós • Hány Várad van a föld alatt – és a tudatunk mélyén?
Nagy Krisztina • Részekből egész régió
Hollósi Hajnalka • Kisebbségi oktatáspolitika
Tornyi Zsuzsa Zsófia • Határon túli doktoranduszlányok
Sz. Horváth István • Lábjegyzetek a román hisztériához
Dukrét Géza • Ereklyeőrzők települése • Nyolc évbe telt • A vár
Dr. Fleisz János • „A sajtó tekintélyére igenis szükség van”
Vincze Ferenc • Ady hű titoknoka
Vincze Géza • A Kalota partján
Balázs Kovács Sándor–Gutai István • Bánátból bánatba…
Ilnicki Beáta • Német telepesfalvak Kárpátalján
Tárlat
Szilágyi Aladár • Térbe kilépő
Lipcsei Márta • Lehet • Nocturno • Országos felhőszakadás
Gittai István • Idegen ismerős • Kedvencem, hajnal-mágusom • Utódal • Tavaszi áhítat • Gazellalesen
Barabás Zoltán • Parafrázis odaátra • Mediterrán etűd
Szilágyi Aladár • Nincsenek csodák • A kéz
Kinde Annamária • Humortalan, laza, magyar • Tom Vanguard énekel fekete-zöldet
Szűcs László • Advent • Utcán esős reggel
Zudor János • Szeptember 11. emlékére • Költői zsoltár
Goron Sándor • bolondos játék • bukás
Ablak
Téka
Pomogáts Béla • Várad költőfilozófusa
(Jegyzetek Horváth Imréről)
Könyvleletek
Vincze Ferenc • Nekrológ egy városért
(Barabás Zoltán • Kútbanézők)
Szászi Zoltán • Összekötő tizenegyek
(A 1111 Csallóköz – Partium szépirodalmi antológiáról)
Kikötő
Szakolczay Lajos • Karakterek körtánca
(A Csíkszentmihályi család kiállítása)
Időtlenné váló szépségkeresés
(Kocsis Miklós kiállítása)
Csűry István • Laudáció a Partiumi Magyar Művelődési Céh tiszteletére
Felhős Szabolcs • A Partium tizenöt éve
Dr. Koncz Gábor • Régiók találkozása
Pénzes sarok
Szlanka András • Nagyváradi pénzintézetek
Káva Téka – Napút-füzetek 14.
Bába Szilvia • Külhoni falusi turizmus
(Módszertani szempontok)
E számunk megjelenését a Pro Professione Alapítvány támogatta.