NAPÚT 2010/3., 58–59. oldal
Tartalom
Nyerges Gábor
Mediális vers 2009 teléről
Kerék Imre
Pieter Claesz két festményére
Domokos Johanna
Út, levél
Király Lászlónak
járhatok, kelhetek, királyi költőm
verseivel a gyerekkorok otthonait
batyuba köti és útra adja
minél többet eszem belőle
annál több erőm lesz tőle
és saját tengelyem körül pörögve
addig mehetek, míg
elér az ima:
valaki verset mond és kér,
a nincsent, a megfoghatatlant
mely ment
és adni
lehet
Tudományos, poetika
Roland Posnernek
egy fény-más-olt szóban-álló szöveg
évek alatt in dem Ordner felgyűjtötte angerjét
mert nekem még költöznöm és ki-be pakolgatnom kell
hogy észrevegyem mi évek óta itt
s a felhőkörökből készült felhőket magamra veszem
szerinted Realitätsgewinn ami nekem Realitätsverlust
mégis mint egésszel, teljessel kell mindig
nekimennem a pillanatoknak
ich bin wieder identifiziert, etikettiert
und in Bezug gesetzt
zu den unbekannten Weltsegmenten
i can never ersetzen meine alten Codes
durch prestigereichere
akkor sem ha weder die alten noch die neuen Zeichen
zur Gliederung des Bereiches
eingesetzt werden können
mert in this semiotic fusion
multiple cultural particles join together
to form a more intensive present
mit einem scharfen Rückgang
meines applicable Vermögens
um in den betreffenden Bereichen
nicht nur zurechtzufinden
sondern Heilung zu bringen
meg kell találnom a világszemétdomb
Kulturschuttja összes darabjának
megosztott perifériáján a Joyt
Koan, én
verselni idegen nyelven anyanyelvi írókkal
gyökereket ereszteni újabb és újabb helyeken
gyerekeket távoli világokkal összetartani
csak lehetetlen helyzetek vannak
élni az érthetetlen életét
beyond
a life I do understand
City, home
valahol van egy város,
egy város mögötti város
és ez az én városom
mondta Ali költőelődöm
és én azt üzenhetem odaát
hogy valahol van egy világ
a világokban változó világ
és ez a változás az otthonom
mely attól egyensúly
mi benne az ismert és ismeretlen
régi, új
mi gyarapodik városomban
máshol növelem én is ugyanazt
The politika is the szerelem is the gazdaság
is the subconscious is the selfmade