NAPÚT 2010/3., 120–121. oldal
Tartalom
Michel Butor
Városi szerenád
Petko Vojnić Purčar
Versek az útitarisznyából
Erich Fried
Elfüggönyözött kép
Szeretik a szabadságot
ahogy
asszonyukat
szeretik
a sötétben
Tapogatják
és nem mernek
kitárult
ölébe
pillantani
Csatlakozás egy nagyhatalomhoz
Együtt élni a gyilkosokkal
érthető óhaj
ha ettől függ az élet
és a gyilkosok erősek
Együtt élni a gyilkosokkal
annyi mint tudni:
egy napon meghalnak ők is
s mindazok akik velük éltek
A végső győzelem sejtelme
Sziszifosz
a konok
bozontosan
és betelve
a lisztszerű portól
retteg
hogy elnövi
a kő
Őrültség
az örökös
munkába menekülés
értelme:
magát a menekvést
hiúsítja meg
Elkopó
kővel együtt
fogy az árnyék is
mely az ájuláshoz
erőt adott
Maholnap már csak
kavics görög fel-le
a simára tarolt hegyoldalon
S mi marad?
Semmi más
mint a gyötrelem
hogy kínját túlélte
Cseh Károly fordításai
Erich Fried osztrák költő 1921-ben született Bécsben, 1988-ban hunyt el Baden-Badenben. 1938-ban Angliába emigrált, s ott élt és alkotott költőként, íróként, műfordítóként. Lírájára az áhítatos és az ironikus-groteszk hangvétel egyaránt jellemző, mint ahogy sajátságos formavilágában megférnek a haikuk, tankák és a szabad versek is.