E számunk észt képzőművész vendégei: Andres Tolts, aki eredetileg formatervezési szakon végzett (1968–1973) a művészeti főiskolán, és már húszévesen beírta nevét az észt művészettörténetbe; Mare Vint, aki 1962 és 1967 között végzett a Tallinni Művészeti Főiskola üveg szakán, tusrajzokkal, litográfiákkal és metszetekkel szerepelt kiállításokon; és Kaljo Põllu, aki művészetében egyaránt támaszkodott a fantáziájára és realisztikus motívumokra.

„Sokszor kérdeztem meg önmagamtól, miért nem fordultunk szembe mi is annak idején az orosz betolakodókkal, hogyha ezt meg tudták tenni mind a finnek, mind a magyarok.” (Rein Veidemann)

„Észtországban Nagy-Magyarország megcsonkítását a trianoni békeszerződéssel személyes sértésnek vették, és minden észt ismerte a »Nem, nem, soha« jelszót.” (Jaan Isotamm)

„A KGB feljegyzéseket készített a tallinni főiskola és egyetem hallgatóinak szerveződési kísérleteiről, a társasági összejöveteleken elhangzott, Magyarországgal szimpatizáló kijelentésekről, az észt és orosz nemzetiségű egyetemisták közti viszony gyors megromlásáról.” (Indrek Jürjo)

„A magyar eseményeket azért is követték olyan feszült figyelemmel, mert megértették, hogy Magyarországon a Szovjetunió által leigázott összes nép sorsa eldől.” (Viktor Niitsoo)

„A megszállók hű talpnyalói, a helyi kommunisták új feladatot kaptak Moszkvából: változtassák meg Észtország lakosságának etnikai összetételét az észtek hátrányára.” (Enn Tarto)

„A kommunista világ olyan volt, mint egy hárem a benne élők legtöbbjének számára, és a művészek nem voltak kivételek.” (Jan Kaplinski)

„Nem az határozza-e meg egy kis kultúra fennmaradását, hogy milyen erős a kapcsolata azzal a tájjal, melyen kifejlődött?” (Timo Maran)

„Ezek az angolok tulajdonképpen mind lököttek. Mint a németek és a franciák. És mint a lengyelek és az oroszok. Tulajdonképpen mindenki lökött, a lettek is.” (Olev Remsu)

2001. június – III. évfolyam 5. szám
Ismerjük-e az észteket?

Varga Domokos • Krónikás ének 1958-ból

Évgyűrűk

Rein Veidemann • Nyelv nélküli szeretet

(Hegedűs Imre fordítása)

Visszhang: 1956

Jaan Isotamm • Maroknyian a túlerő ellen

Indrek Jürjo • Az erdei testvérek dossziéi

Viktor Niitso • Bátrakkal rokonszenvezők

Enn Tarto • Eszméltető röplapok

(Segesdi Mónika fordításai)

Priidu Beier • Petőfi

(Kérész Gyula fordítása)

Tõnu Kalvet • Óda a magyar nyelvhez

(Bereczki Urmas fordítása)

Marge Raun • Az énekmondás szerelmese

(Pap Kinga Marjatta fordítása)

Rein Veskimäe • Zenével teli univerzum

(Nagy Gabriella Ágnes fordítása)

Jan Kaplinski • A háremből a bordélyba

Alekszander Suuman • Itt, északon

(Kérész Gyula fordításai)

Timo Maran • Gondolatok a tájról

(Lengyel Tóth Krisztina fordítása)

Juhan Liiv • Álom Észtországról

(Kérész Gyula fordítása)

Bernard Kangro • A tavaszi munkák idején

(Mészáros András fordítása)

Hando Runnel • Nagyanya

(Kérész Gyula fordítása)

Tárlat

Észt képzőművészek alkotásai

Három észt sorminta

Andres Tolts és Mare Vint művészetét Jüri Haim, Kaljo Põlluét Ene Asu-Õunas mutatja be
(Bereczki Urmas, illetve Nedbál Doris fordítása)

Maarja Undusk • Egyszeri művészet

(Fehérvári Győző fordítása)

Hando Runnel • A menny és a föld • Az innenső és a túlsó világ • Az örökkévalóság • Az istenek megsemmisülése

(Karafiáth Orsolya fordításai)

Helmi Rajamaa • Vendéget várva • Az elhagyott dala

Ellen Niit • Tehermentesítés

(Kérész Gyula fordításai)

Olev Remsu • Euroestonia hangjai

(Nedbál Doris fordítása)

Kristel Pappel • Wallenberg – korunk mítosza

(Interjú Erkki Sven Tüürrel)

Ilona Martson • Különleges bemutató

(Pap Kinga Marjatta fordításai)

Rein Veskimäe • Méhsejt alakú világban élünk

(Nagy Gabriella Ágnes fordítása)

Ablak

Prózaporond

Toót H. Zsolt • Rum, szivar, idő

(Serdián Miklós György • Havannai napló)

Zene, kép, film

Bocskai István • Isten búfelejt

Béresi Csilla • Kék lovak, vörös őzek

Balázs Sándor • Filmszemle – más szemmel

(Los Angeles-i beszélgetés Kovács Klaudia színművész-producerrel)

Köszönjük Bereczki Urmas és Berekzki Gáborné szervező közreműködését.

E számunk megjelentetését támogatta az Eesti Kultuurkapital.